A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Csobai Lászlóné: A gyulai románok nemzetiségi életének néhány jellemzője a letelepedés utáni két évszázadban

Csobai Lászlóm gazdálkodók, a görögkeleti egyház papjai, tanítók, iparosok és kereskedők, vagyis a ro­mán kultúrát pártolók egyesületeként működött. Az olvasókör legaktívabb időszakát a századforduló táján élte, amikor Voniga Dávid (Gyula, 1867-1933) görögkeleti lelkész­író, költő és publicista elsőként a Dél-Alföldön román nyelvű művelődési lapot indított. A LUMINA című lapja pezsgést keltett a város románságának művelődési életében. Voniga Dávid a folyóirat szerkesztése és megjelentetése mellett, amely a Békéscsabai Lapage nyomdában készült havonta egy alkalommal, a temesvári DREPTATEA, FOAIE DE DUMINICÄ, CONTROLA, BÁNATUL és a LUMINÄTORUL című lapok szer­kesztője, illetve számos, Aradon megjelenő lapnak a munkatársa volt. A korabeli sajtó szerint nyolc kötetes monumentális műve, Bibliai-egyházi-teológiai lexikonja kéziratban, kiadatlan maradt. 21 A két olvasókör működése mellett, azok működésével párhuzamosan megalakult és működött a "Gyulai Görögkeleti Román Dalegylet". Résztvevői kivétel nélkül gyulai ro­mánok voltak. Mindhárom egyesület levéltári dokumentumaiból megállapítható, hogy tagjaik egy-két kivételtől eltekintve részt vettek mindkét, vagy mindhárom egyesület munkájában. 22 A gyulai dalegylet esetében egy anyagilag kétszeresen megerősített egye­sület működéséről szólhatunk. Az egyesület működését egyaránt támogatta a gyulai Nagyromán városi Görögkeleti Román Egyház és a "Teodor Pap Alapítvány" .A magyar­országi románok egyik jelentős mecénása a gyulai születésű Teodor Pap (1822-1887), aki a helyi elemi iskolák, majd az aradi tanítóképző elvégzése után Budapestre került, és a gö­rögkeleti egyház kántoraként tanult tovább. Végül beiratkozott a Nagyváradi Jogakadémiá­ra, annak elvégzése után Lúgosra került, mint törvényszéki ülnök. Jelentős vagyonából tá­mogatta a román nyelvű kultúrát. Ösztöndíjakat biztosított tanulni vágyó román görögkeleti vallású gyermekek számára, támogatta a görögkeleti román egyházat és iskolát. Végrende­lete szerint "vagyonának jelentős hányadát alapítványként kell felhasználni" amely az ő ne­vét kell, hogy viselje. Az alapítványból ösztöndíjakat kell biztosítani a gyulai román görögkeleti vallású szegény gyermekek taníttatására." Véleményem szerint ez a biztos anyagi háttér is hoz­zájárult ahhoz, hogy a három egyesület közül a dalegylet egy félévszázadon keresztül sikeresen működjön. Mindhárom egyesület elősegítette az anyanyelven való művelődést, és az ismeretter­jesztést. Fontos szerepet játszottak az anyanyelv megőrzése szempontjából. Mindezek mellett a román kisebbséget összetartó erő, a kisebbségi létet erősítő egyesületek voltak. Mivel a görögkeleti egyház erkölcsileg és anyagilag egyaránt támogatta az egyesületeket, az egyesületek tagsága is viszonozta az egyház támogatását. Ugyanakkor a román műve­lődési egyesületek, az egyház tiszteletet parancsoló jelenlétének köszönhetően is, számos esetben a különböző kulturális megmozdulások alkalmával a magyar ajkú lakosság sorai­ból is támogatókra találtak. Ezt bizonyítják a gyulai miklósvárosi görögkeleti nagytemplom előtt több alkalommal készült csoportos fotók. Ezeken a csoportképeken a gyulai románság szinte valamennyi társadalmi rétege képviseltette magát. Ezek közül két csoportfotót szeretnék kiemelni. Az egyik a gyulai görögkeleti román anyanyelvű iparosok és kereskedők, a másik a gyu­21 Hozzájárulás: I. m. 22 Magyarországi Román Ortodox Egyházak Gyűjteménye Levéltára Gyula Alapítványi iratok. 97. dob. 23 Munkácsy Mihály Múzeum Román Történeti Gyűjteménye. L. sz. R. 98 12. 1 24 A gyulai nagyromvárosi görögkeleti templomban lévő donátor névanyaga 374

Next

/
Oldalképek
Tartalom