A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Tészabó Júlia: Játékgyár a századfordulón. Az Első Magyar fa- és mechnée játékszergyár, Bártfa–Békéscsaba története 1884–1904–1910

BMMK 20 (1999) 347-367. JÁTÉKGYÁR A SZÁZADFORDULÓN Az ELSŐ MAGYAR FA- ÉS MÂCHÉE JÁTÉKSZERGYÁR, BÁRTFA - BÉKÉSCSABA TÖRTÉNETE 1884-1904-1910 - Tészabó Júlia Az 1880-as évektől kezdődően a hazai ipar elmaradottsága, versenyképtelensége, a munkanélküliség növekedése az iparfejlesztés égető szükségességére hívta fel a figyelmet. "Tekintve, hogy évenként több száz millió forint értékű iparcikket hozunk be, s tekintve azt, hogy a lakosság a nyerstermelés körében foglalkozást a népszaporodásnak megfelelő mértékben nem találhat ... egy erőteljes, önjelentőségű és legalább itthon versenyképes ipar létesítése az országban létkérdéssé vált..." írja Gávai G aal Jenő ъ. korszak közgazdaságával foglalkozó munkájában. Az iparfejlesztés élharcosai tisztában voltak azonban azzal, hogy ennek a folyamatnak a beindítása nagy állami és helyi támogatást kíván, "hiszen új iparágak meghonosítása, vagy csak egy új ipartelepnek is a meggyökereztetése roppant erőfeszítésbe kerül nálunk."

1 Azt, hogy e törekvésekben a játékgyártás fejlesztése és támogatása igen hamar előtérbe került, több tényező is indokolta. Egyrészt, akárcsak Európában és Amerikában, polgári réteg létszámbeli és anyagi gyarapodásával párhuzamosan megváltozott a gyermekekről, a gyermeki elfoglaltságokról alkotott kép, ami a játékszerek iránti igény növekedését is maga után vonta. Ez a tendencia azonban, míg Európában és Amerikában a játékipar hatalmas fellendülését idézte elő, Magyarországon, az elmaradott iparosodás miatt az import növekedését eredményezte, növelte a tőkekiáramlást. Pedig a főleg Németországból és Ausztriából beáramló játékáru legnagyobb része egyszerű, háziipari körülmények között és módszerekkel készült, készíthető fajátékszer volt. Az iparfejlesztés szempontjainak ez a terület tehát nagyon is megfelelt, mivel hiányterméktől volt szó, amelynek gyártásával az import csökkenthető, a nyersanyag - a fa - rendelkezésre állt, a munkások és a háziiparosok betanítása az egyszerű munkafolyamatok elvégzésére megoldhatónak tűnt, a kereskedelmet pedig meg kellett nyerni. Az iparág nemcsak az iparfejlesztési nyilatkozatokban, határozatokban szerepelt kiemelt helyen, hanem állami kedvezményekre is számíthatott, támogatandó iparágként szerepelt mind az 1890-es, mind az 1899-es, A hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről szóló törvényben.

2 A szászországi játékiparnak, mint követendő példának részét képezte a kiterjedt háziiparra épülő gyáripar és az ezt kiszolgáló kereskedelem is. Kialakulását, működését részletesen elemezte Gaul Károly 1884-ben megjelent tanulmányában, kiemelve a hazaiakhoz hasonló gazdasági problémákkal küzdő szászországi területeknek a játékiparnak 1 Gávai Gaál Jenő: Közgazdaságunk az 1877-1892. években. In. Nemzetgazdaság és szociálpolitika, 1932. 666-667. 2 1890. XIII. tcz.; 1899. XLVI.tcz. 347