A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Kocsor János: A Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének kezdeteihez (1929–1933)

A Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének kezdeteihez tokos parasztság és a földmunkásság érdekközösségéről így írt:: ..." nekünk a munkástársadalom hazafias alapon álló és becsületesen gondolkodó rétegével egy táborban a helyünk akkor, amikor bennünket egyformán érintő gazdasági érdekünk megvédéséről van szó. A Kisgazdapárt elnevezés csak haszontalan félrevezetés volna akkor, ha a valóságban pedig a munkássággal nem akarnánk együttműködni." Azon túl, hogy úgy érezzük, az idézet őszintén hirdeti a politikai együttműködés gondolatát, fel kell figyelnünk arra, hogy ezt erőteljesen a gazdasági érdekek motiválják, valamint hogy ez csakis az alsóbb rétegeknek "hazafias alapon álló és becsületesen gondolkodó", tehát a radikalizmust feladó, a munkásmozgalommal nem szimpatizáló tagjaival képzelhető el. Persze a közös politikai front megteremtése nem ment máról holnapra. B. Szabó erre így emlékezik: "Rendszeresen elmentünk egy-egy kisgazdacsoporttal a Népkör rendezvényeire, viszont a mezőgazdasági munkások csoportja is részt vett a Kisgazdakör rendezvényein. Kezdett bizonyos megértés mutatkozni egymás iránt. Természetesen voltak mindkét részről, akik gyanakvással nézték ezt a barátkozást, de ez bennünket nem zavart és érintkezésünk továbbra is rendszeres maradt."

34 * A helyi szervezetek tevékenysége leginkább egy-egy gyűlés kapcsán lesz ismertebbé. A községek politikai életében kifejtett munkájukról források hiányában alig kaphatunk képet. Kivételnek számít a vésztői szervezet, melynek választmányi jegyzőkönyve fennmaradt, s a többi szervezetnél gyakrabban szerepel a főszolgabírói jelentésekben. Vésztőn a párt motorja, tényleges irányítója Varga Zsigmond, a párt helyi jegyzője volt. Jogász végzettsége ellenére hajlott arra, hogy a "népjogot" előnyben részesítse az írott joggal szemben, s ha úgy látta jónak, nem riadt vissza a spontán tömegdemonstrációtol sem. Határozott ellenzékiségének, szociális érzékenységének nem kis szerepe volt abban, hogy a vésztői szervezet következetesen felvállalta a parasztság minden rétegének védelmét." A választmányi üléseiken elhangzott javaslatok elsősorban a napi gazdasági gondok megoldását célozták. Az agrárproletárok részére követelték: boletta nélküli búza őrlésének engedélyezését, ínségmunkák szervezését, veteményeskertnek való illetményföld juttatását a földnélküliek részére,az ingyenes gyógyszerellátás kiterjesztését a keresőképes napszámosokra és törpebirtokosokra, és hogy kötelezzék a nagygazdákat bizonyos munkanapszám biztosítására az ínségesek számára. A birtokos parasztság érdekében kívánták, hogy: biztosítsák az állatok oltásához szükséges szérumot, adják szabad forgalomba az uradalmak használatában lévő utakat és hidakat. Ezek mellett általános paraszti követelésnek tekinthető a községi elöljárók tiszteletdíjának csökkentése.

36 A községi képviselőválasztás 1932-ben forró hangulatú volt Vésztőn. A főszolgabíró a csendőrség segítségét is igénybe vette a nyugtalanság lecsillapítására. A jelölő gyűlésen Varga Zsigmond, "aki jogon néhány évet végzett, nem volt képes felfogni, hogy jelöléséBML Békési Fiókja, B. Szabó István iratai. B. Szabó István visszaemlékezése. (Kézirat) Megjegyezzük még, hogya fentiek ellenére 1933-ban pont a békési szervezetnél került sor a Népkör szervezett kilépésére. BML Föisp. ir. 1509/ 1933. A Népkör memoranduma. A vésztői szervezet tevékenységéről lásd még: Leiner Gyula: A Horty rendszer negyedszázada Vésztőn. In: Vésztő története. /Szerk.: Szabó Ferenci Vésztő, 1982. 262-265. BML A vésztői kisgazdapárt választmányának jegyzőkönyve. 341