A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Kocsor János: A Független Kisgazdapárt Békés vármegyei szervezetének kezdeteihez (1929–1933)

Kocsor János Békés megye a mozgalomtól a pártalapításig Az 1930-ban készült felmérés szerint a történelmi Békés megye lakosságának 66,95%-a élt mezőgazdaságból. Ez az arány a legmagasabb a gyulai járásban (78%) a legkisebb a gyomaiban volt (65%). 50% alá csak a városokban, Gyulán (36,7%), Békéscsabán (42,6%), valamint Orosházán (47,7%) esett. Az 1935-ös birtokstatisztikai adatok szerint az 1000 hold feletti nagybirtokok igazi hazája a gyulai járás, ahol a földterület 57%-át foglalták el, utána a szeghalmi következett 33%-kal. A községek közül Újkígyós, Gyulavári, Doboz határának 64-67%-át tették ki a nagybirtokok, a szeghalmi járásban Vésztőének 46%-át. A megye többi járásában arányuk a földterületből 19-12,4% között mozgott. A 200-1000 hold közötti középbirtokok legnagyobb mértékben az orosházi járásban részesedtek a földterületből, 12,4%-kal (Orosháza és Tótkomlós határában viszont ez az arány csak 4%, illetve 2,3% volt). Magas volt még a szeghalmi járásban, majdnem 10%, és a gyomaiban: 9,3%. A paraszti gazdaságok kategóriánkénti aránya számuk és területük szerint a harmincas években a következőképpen alakult. 1. Az összes gazdaság számának százaléka 2. Az összterület százaléka 1 kat. hóidnál kisebb 1-5 kat. hold 5-10 kat. hold 10-50 kat. hold 50-200 kat. hold Békési 1. járás 2. 32,82 1,37 35,11 10,16 12,21 10,09 18,44 17,86 1,21 9,98 Gyomai 1. járás 2. 36,16 1,05 26,35 5,75 10,4 6,43 24,76 48,2 1,79 12,51 Gyulai 1. járás 2. 40,8 1,49 37,49 9,27 9,95 7,76 9,85 16,67 0,37 3,28 Orosházi 1. járás 2. 46,32 2,23 33,28 12,14 8,33 9,42 11,09 35,77 0,71 8,94 Szarvasi 1. járás 2. 34,77 1,29 41,95 9,74 9,9 8,72 19,21 45,34 1,6 14,34 Szeghalmi 1. járás 2. 34,15 0,77 33,54 6,85 12,98 6,92 15,86 23,68 2,88 18,76 328