A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Cs. Szabó István: Csehek a történeti hagyományban

Csehek a történeti hagyományban volna a' még most is hanem bővítéssel és igazítással fennálló R.Caholicum Templomot." /A B.szt.andrási Református Egyház irattára História Domus 1835./. "A török világban Dévaványa város már fennállott. A 16-ik században a reformátusoknak itten tekintélyes egyházuk, prédikátoruk volt. Jelenlegi - egy magas dombon álló 's a régi időben legalább bizonyosan a reformatio előtt épült tornyukon a kálvinista kakas helyett jelenleg is fenn van a török világból származó félhold annak emlékéül, hogy az épület a monda szerint a Török által volt elfoglalva, - vagy csupán a hódoltság elösmerésének jeléül. Ezen templomnak és toronynak lőrésekkel ellátott 's erős téglából épült kerítése mely a toronnyal egyidőben készültnek látszik még ma is fennáll. Ezen templom és torony a csehek által építettnek tartatik."

4 Gömör megyében "A Hangony-völgy környékén általánosan elterjedt néphagyomány, hogy a régi templomokat a husziták /csehek/ építették a XV. században. Ilyennek tartják az uraji templomot is /Az uraji templom róm.kat. a többi ref.~ Gyomán a "Hantos kert, a' Város éjszaknyugati részén a' Város alatt; neve honnan származott, nem tudni, a legrégibb kert, s állíttatik hallomás után, hogy az itt lakott csehek ültették; néhány évvel ezelőtt fa kiásás alkalmával, téglák találtattak azon helyen, melyek föld alatti valamely épület maradványai lehettek," Körösladány határában Károly elpusztult falu, más néven Pakac. "Pakacz... ezen elnevezés alatt lévő földeken hajdan küség volt. A' régi időben ezen név alatt egy vízszakadéka ismertetett. Ezen viznek partján hajdan küség volt, mint állíttatik, az itteni akkor lakott lakosok morva, de hihetőleg cseh nemzetbeliek voltak, ezek is a 'kuruczok által elüzettetvén, a 'küség is ezek által feldúlatott, és felégettetett. Hogy ezen helyen küség létezhetett, és volt is, igazolja azon körülmény, hogy szántások alkalmával a 'mai napig is téglákra akadhatni, sött régebben innen nagy mennyiségű téglákat szereztek az akkori itten lakó lakosok /ti. a körös-ladányiak, megj. a szerzőtől.

7 Kesznyéten község Borsod, Szabolcs, Zemplén megyék találkozásánál fekszik, "A nyelvjárása í-ző, kettőshangzós; csak egyféle, nyíltabb e hangot használ, kerüli az ö-zés köznyelvi fokát is. Hajdúváros volt, de olyan tiszáninneni hajdúváros, melyben a hajdúk és jobbágyok laktak együtt, függő viszonyban a Rákóczi háztól. Kertes település. Legelterjedtebb és legszívósabb hagyományuk, hogy Kesznyéten cseh falu volt, csehek lakták. A múlt minden lelet-emlékét /vermeket, régi temetőt, földből előkerülő régi téglákat/ velük - csehekkel - hozzák kapcsolatba. A szomszéd /Tisza/ szederkényiek falunk lakóit ma is cseheknek csúfolják. A mieink pedig az elébbi lakosokról állítják, hogy csehek voltak. Nem utal-e ez a hagyomány arra - a történetírásunk által még nem tisztázott kérdésre, hogy a huszita mozgalom egy-egy vidéken nem ért-e össze a reformációval. Vagyis: pl. a kesznyéteniek már a reformáció előtt is nem két szín alatt vették-e az Úri szent vacsorát? Az időpont, melyről a hagyományok szólnak, a régebbi múltból mindig későbbre vándorol, halad az időben. így az 1793-1800 között épült s 1908-ban lebontott régi templo4 Pesty Fr.-Jankavich B. D. 1983. 32-33. old. és 69 jegyzet, valamint MRT. IV. 1. Szeghalmi járás Dévaványa 3/200. lelőhely. 5 DobosyL. 1993. 10. 6 Pesty Fr.-Jankovich В .D. 1983. 47. old. és 102 jegyzet, valamint MRT. Szarvasi járás IV: 2. Gyoma 4/236. lelőhely. 7 Pesty Fr.-Jankovich B. D. 1983. 47. old. és 102 jegyzet, valamint MRT. Szarvasi járás IV: 2. Gyoma 4/236. lelőhely. 229