A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)
Laurinyeczné Sinkó Rozália: A terhességhez és kisgyermekkorhoz kötődő hiedelmek és szokások Füzesgyarmaton
Laurinyeczné Sinkó Rozália lyünkön általános, országszerte ismert indoklás szerint: „A legény, ha kalapjába szarik és a fejébe húzza, akkor is legény marad.'"'' „Nem kóstolgatták egymást a fiatalok, úgy tartották, a lány az legyen lány." A megesett lány szülei a házasságkötés reményében, a fattyú-szülés szégyenét elkerülendő megkövették a legény szüleit, amennyiben megegyeztek és elvállalta a fiú törvénytelen magzatát, gyermekét, esketéskor a menyasszony nem ölthette magára az ilyenkor szokásos fehér ruhás, fátylas, koszorús lakodalmi viseletet, „megesett lány fején kigyullad a fátyol, megbünteti az Isten." Házassági szándék megbeszélése után rendszerint vasárnap délután egymaga állított be a legény a lányos házhoz ünneplő ruhában, felvirágzott bottal és kalapban. „Kedves néném, bátyám" kezdetű, kötött formájú köszöntővel kérte meg kedvese kezét. A szűk körű kézfogón jegyajándékként századunk első évtizedeiben kézzel varrott, hímzett jegykendőt adtak egymásnak, csak az 1930-as évektől terjedt el gyors ütemben a karikagyűrű adományozása. Az eljegyzést a vőlegény katonai szolgálatától függően olykor évekig történő jegyben járás követte, a jegyváltásban - főként a lányos szülők - a fiatalok együtt maradásának biztosítékát látták. 25 A lakodalom szerencse- és termékenységvarázsló mozzanatai A lakodalom időpontja a gazdasági élet szükségleteihez igazodott, döntő arányban őszre esett, mikor „kiforrt a bor", volt kenyér és aprójószág bőven. „Nyári menyasszony, téli kutya nem marad meg" - rögzítették szólásban az egykori rendet. A lakodalmi előkészületek és kiadások jelentős részét a vőlegény keresztapja állta, őt kérték fel násznagynak, esküvői tanúnak, a násznagyok vezették a lakodalmi menetet, s gondoskodtak az ünnepi események zavartalanságáról. A mágikus világszemlélet alapján a cselekmény kezdete magában foglalja annak egész további kimenetelét, e gondolat jegyében a lakodalmat az átmeneti rítusok sora fonta körül, melyekből máig számos termékenységvarázsló, bőséget, szerencsét biztosító eljárás él Füzesgyarmaton, bár jórészt funkcióját vesztett, kiüresedett tartalmú, tréfás, szórakoztató szokáscselekvéssé szelídülve. A lakodalmas sereg jobbra indult a háztól a templomi szertartásra és ellenkező irányban, másik úton tért vissza. Balszerencsés előjelnek vélték, ha esketés idején esett az eső, mondván: sírós lesz az asszony, szomorúan alakul a fiatal pár élete. Úgyszintén kedvezőtlen jelentésűnek tartották, ha másik lakodalmas menettel találkoztak szembe, vagy halottas kocsi keresztezte a násznép útját. A vőlegény kabátja zsebébe idősebb asszonyok észrevétlenül lencsét, borsót csúsztattak, újabban aprópénzt rejtettek, hogy soha ne nélkülözzön. Hasonló indokkal adtak pénzt a menyasszonynak, amit kölcsönkért zsebkendőbe kötött. A falu külső részein - például Görbeszigeten - elzárták, olykor csak jelképesen madzaggal elkötötték az utat, próbára téve a vőlegény életrevalóságát, ügyességét, aki rendszerint a násznagy segítségével hárította el az akadályt. A templomból utcára érkező pár elé virágszirmokat szórtak, Kertészszigeten búzát hintettek, hogy áldott életük legyen, illetve bővelkedjenek kenyérben. A lakodalmas bá23 Hegedűs András, 1923. közlése 24 Makra Sándorné 1912. közlése 25 Bíró Imréné, 1934. közlése 170
