A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

B. Szűcs Irén: A békési parasztság szerelmi életének főbb jellemzői a 20. század első felében

Baligáné Szűcs Irén vót, hogy szórakozzon vele, de felesígnek már inkább azt választotta, akit szigorúbban fogtak. " Az 1940-50-es években a 2. világháború és az azt követő társadalmi változások a szokásos ismerkedési alkalmak, ismerkedési módok javarészét szétzilálta. Egyben az 1930-as évektől mind nagyobb teret hódító, modernnek tartott szórakozási formák (pl. mozizás, műkedvelő előadásokra való járás, majd presszózás) váltak uralkodóvá. A lányokat is egyre inkább "rábízták a legíny becsületire", nem kísérgették olyan kitartóan, mint korábban. Mint már utaltunk rá, a közösség hagyományos rendként különféle szempontokat igyekezett érvényesíteni a párválasztás, e fontos, az egyén egész további életére kiható döntés előtt, ami azt eredményezte, hogy az érzelmeket, a szerelmet alig vagy egyáltalán nem vették figyelembe. "Fődbe van a szerelem" - mondták. A század első évtizedeiben különösen a vagyonosabb parasztok ragaszkodtak ehhez a szemlélethez. "Pándi Juci is úgy vót az utcánkban, nagyon szerették egymást, de nem engedték a szülők, mert ez a Pándi kislány nagyon szegíny vót. Aztán a Nagyhídról beleugrottak a Körösbe, de kimentették űket. Aztán sem házasodtak össze. Ez úgy 1'912-13-ban történt. " Egy másik eset: "Ott volt Nagy Gábor, szerették egymást a lánnyal, fiatalok voltak még, a szülők nem engedték, Bandzsa Zsuzsának a lánya vót az ! Itthon voltak a bálba. Elmentek éjszaka, egy sállal összekötötték egymást, beleugrottak a Körösbe. " Az engedelmességre nevelt lányok nemigen mertek szembe szállni a szülői akarattal, amiben a teljes anyagi kiszolgáltatottság is közre játszott. Kitagadásra gyakrabban került sor a gazdafiúk esetében: "az.ok makacsabbak vótak, jobban mertek ellenkezni a szülőkkel. " "Az én apámnak csak 18 hold földje vót, az uramnak meg egymagának 22 hold, meg háza vót, meg kert vót. Aztán nem akarták, hogy engem elvegyen, de az uram erőszakot vett. El fogom venni, mert szeretem ! Jól ki is húztuk, mert soha nem gondoltunk arra, hogy elváljunk a 61 év alatt. " "40 holdas fiú is elvett szegíny jányt, hiába tiltották őket. Elmentek a szüleiktől, dolgoztak maguknak. " Udvarlás, házasság előtti nemi élet Ha a fiatalok megismerkedésénél a szülők is jelen voltak, akkor már az első hazakísérés engedélykéréssel kezdődött: "Tisztességes fiú megkérdezte, hogy elkísérheti-e a jányt. " Fontosnak tartották, hogy már a kapcsolat elején hangsúlyozza a legény, "ű komoly szándíkkal van", ez egyértelműen a házasságra utalt. A közösség sajátos erkölcsi szokásaként a legényjáró napok meghatározták, szabályozták az udvarlás időpontját. Az 1920-as évekig kedden, csütörtökön és vasárnap nyílt rá lehetőség, később "általában szerda és szombat este, vasárnap már mehettünk ebéd után. Akkorra ajány is elvégezte a dógát, szípen felöltözött, oszt mehettünk a korzóra. Nyáron dologidőben csak a vasárnap volt a mienk. " Csak az egyedül járó fiúkat nevezték udvarlónak, a legények csoportos látogatását nem: "Az csak olyan barátkozás volt, jó pajtásság. Megtisztelték a lányt azzal, hogy elmentek hozzá szórakozni egy kicsit. A környéken lakó fiúk látogatták meg így a lányokat, egy este több helyre is beníztek. " 154