A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)
Domokos Tamás: Adatok Doboz (Kettős-Körös völgye) felső-pleisztocén malakofaunájához és őskörnyezeti viszonyaihoz két sekélyfeltárás alapján
Domokos Tamás 7. A malakofaunában az utóbbi, közel 10 000 év alatt beállt változások Óhatatlanul felmerül a 39 (16 vízi és 23 szárazföldi) felső-pleisztocén puhatestű öszszevetése Doboz környékének mai 66 (31 vízi és 35 szárazföldi) fajt képviselő faunájával (KOVÁCS, GY. 1980, DOMOKOS, T.-KOVÁCS, GY. 1987, DOMOKOS, T. 1989). Napjainkban alapvetően klimatikus okok miatt nem található meg a következő 13 faj: Valvata eristata, Valvata pulchella, Anisus leucostoma, Gyraulus riparius, Columella columella, Vertigo substriata, Vertigo parcedentata, Vertigo genesii, Vertigo geyeri, Granaria frumentum, Pupilla muscorum(?), Perforatella bidentata, Trichia hispida. Dobozon jövevénynek számit 43 faj: Viviparus acerosus, Valvata piscinalis, Lithoglyphus naticoides, Bithynia tentaculata, Acroloxus lacustris, Lymnaea stagnalis, Lymnaea auricularia, Lymnaea peregra, Physa fontinalis, Physella acuta, Anisus vortex, Anisus vortieulus, Gyraulus albus, Hippeutis eomplanata, Segmentina nitida, Ferrissia wautieri, Truncatellina cylindrica, Acanthinula aculeata, Clausilia pumila, Cecilioides acicula, Punctum pygmaeum, Árion circumseriptus, Vitrina pellucida, Vitrea crystallina, Vitrea contracta, Aegopinella minor, Oxyehilus hydatinus, Limax maximus, Deroceras agreste, Helicopsis striata, Monacha cartusiana, Hygromia kovácsi, Euomphalia strigella, Cepaea vindobonensis, Helix pomatia, Helix lutescens, Unió pictorum, Unió tumidus, Unió crassus, Anodonta anatina, Anodonta cygnaea, Anodonta woodiana, Sphaerium lacustre. A faunakép nagymértékű megváltozását a következő tényezők külön-külön, vagy együttesen okozhatták: 1. Abiotikus és biotikus tényezők megváltozása (például a júliusi középhőmérséklet 16 °C-ról 22 °C-ra emelkedett jelentősen megváltozott a növényzet). 2. A recens fajok gyűjtése sokkal színesebb, változatosabb fáciesü területről történt (folyó, állóvíz, mocsár, erdő, gyep). 3. A recens fauna begyűjtése nagy területről történt. (A felső-pleisztocén feltárás ezzel szemben pontszerűnek tekinthető.) 4. Szelektív fosszilizálódás. 5. Déli elemek migrációja az 1. pont hatására (Monacha cartusiana, Hygromia kovácsi, Cepaea vindobonensis). 6. Emberi tevékenység hatása (Anodonta woodiana behurcolása). 7. A pleisztocén lápok dús növényzete szűrőként működve megakadályozhatta bizonyos távolabbi elemek uszadék segítségével történő behatolását (DOMOKOS, T. -VARGA, A. 1994 ). 10