A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Szatmári Imre: A középkori Csorvás és temploma

Szatmári Imre nél lévő három támpillér aránytalan elhelyezkedése is, amely talán a falusi építőmesterek kezdetlegesebb felkészültségével magyarázható. Nem lehet ma már kideríteni azt sem, hogy a támpillérek építőanyaga kő volt-e vagy tégla, hiszen a támpillérek egyetlen részlete sem maradt fenn eredeti helyzetben. Az alapozási gödrük betöltésének jellege, összetétele sem adott erre semmiféle támpontot (E-F metszet), mert az teljesen megegyezett a főfalak kiszedett alapozási árkának egységes betöltésével (12. kép). Ebből csak annyit tudhattunk meg, hogy egyszerre termelték ki a főfalak és a támpillérek helyén is az építőanyagot. A templomhelyen előforduló s az ásatáson előkerült téglák feltűnően kis mennyisége azonban - a nyíláskeretek anyaga mellett - a támpillérek építőanyagára is utalhat. A templom körüli temető sírjai közül mindössze öt temetkezést és egy osszáriumnak a részletét tárhattuk fel. Az egyik sír a szentélyben került elő (1. sír), egy másik közvetlenül a szentély és a hajó találkozásának külső oldalán (4. sír), míg további három pedig a támpillérek alatt (2-3. és 5. sír). Az utóbbi három sír is bizonyítja, hogy a támpilléreket az épülethez csak később, utólag építették (7. kép). A már említett talaj féleségek mellett jellegzetes volt a templom körüli temető területének a szántás alatt mindenütt egyformán szürke, mész-, habarcs- és téglaszemcsés, jellegzetes sírföld talaja is (9-12. kép). Mindegyik csontváz háton fekvő, nyújtott helyzetű volt. /. sír: T = ÉNy 47,5', M = 113 cm.

75 A koponya és a csontváz bal oldala a 3. és 4. szelvény közti tanúfal alatt. A jobb kéz a hason. Közvetlenül a csontváz fölött négy combcsont, két felkarcsont, egy állkapocs és egy medencelapát volt, a sír földjébe viszszatemetve. A csontokat kissé megbolygathatta a csontváz fölötti beásás is. Sírfoltja nem látszott (13. kép 1). 2. sír: T = ÉNy 45,5', M = 152 cm. A szentély keleti oldalánál előkerült VI. sz. támpillér alatt és a 3. sz. sír csontváza fölött helyezkedett el. Az 1. szelvénybe csupán a lábszár-, a lábfej- illetve a lábujjcsontok estek. Többi része talán az 1. és 4. szelvény közti tanúfal és a VI. sz. támpillér 4. szelvénybe eső része alatt van. A sír betöltéséből egy vasszeg került elő,

76 de a sírfolt pontosan nem látszott (13. kép 2). 3. sír: T = DNy 50', M = 158 cm. Gyermek rossz megtartású csontváza, a VI. sz. támpillér és a 2. sz. sír csontváza alatt. Koponyáját a föld szétnyomta, de így is kivehető volt, hogy a fej kissé jobbra fordult. Lábcsontjai közül csak a jobb combcsontja maradt eredeti helyzetben, a többi a feltárás közben mozdult ki. A sírgödör alján, a jobb láb helye mellett, élére állított deszka lenyomata maradt meg. Ennek hossza 34 cm, szélessége 3 cm, s 2,5 cm-re mélyedt a sír aljába. Nem bizonyítható, de valószínű, hogy e deszka ehhez a sírhoz tartozott. A csontváz alatt, mellett és fölött is faszéndarabkákat figyeltünk meg foltokban, átlagosan 0,5-1 cm vastagságban. A csontváz alatt további sírok lehetnek még. Sírfoltja csak részben látszott. A csontváz melletti deszka lenyomata arra utal, hogy a halottat a sírban fölülről egy ládával borították le, amelynek alul nem volt alja. A láda függőleges oldalának éle csak így mélyedhetett a sírgödör aljába. A csontok környékén talált faszéndarabkák szintén a temetési szertartás részeként kerülhettek a sírgödörbe, s valószínűleg a tűz tisztító erejének hitével vannak kapcsolatban (13. kép 2). 4. sír: T = Ny 48', M = 104 cm. Gyermek, a templomhajó északkeleti külső válla és a szentély északi alapfala szögletében. Két kezét a hason egymásra tették, a jobb kéz volt T = tájolás, M = mélység (a bemérési/szintezési alappontunkhoz viszonyítva). МММ ltsz. 97.3.18. 100