Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Bezdán Sándor: Egyesület-típusok alakulása Orosházán (1867–1918)

Az 1849-ben megszüntetett Casinoról 1851-ben kapunk ismét hírt: Bonyhádi (Perczel) Gyula Békés megye főnöke jelentést tett a reformkori egyesületekről. 1856 végén az egyházi vezetők - Neumann József plébános és Torkos Károly evangélikus esperes - elérték a Helytartótanácsnál az engedélyt az egylet föltámasztásához. A nemzeti mozgalom kulturális szakaszához a Nemzeti Színházra és az Akadémiára nyújtott adományokkal kapcsolódtak. 1859-ben 18 hírlapot járattak, melynek fele politikai jellegű. Könyvtára ekkor 395 kötet, ami a korábbi évtizedekben gyűjtött állomány elkallódására utal.

12 A neoabszolutizmus idején újjáalakult Casino mellett létrejött a Polgári Casino, mely címében is deklarálta a község iparos és kereskedő rétegének, valamint gazdag parasztságának polgári, egyenjogúsági törekvését. A két kör 1861ben egyesült. Az 1862-ben kiadott első hazai egyesületi statisztika Orosházáról csak ezt említi — „Társalgó Egylet" címen. A 120 tag elnöke Neumann József volt.

13 Egy Társalgó Egylet azonban - a Casinotól függetlenül - önállóan is létezett 1876-tól az 1890. évi feloszlásig. A Dalegylet (1865) és a Protestáns Legényegylet (1864), valamint az Iparos Ifjak Önképző Egylete (1866) korai működését alig ismerjük. Meglehet, hogy a Legényegylet ezen evangélikus községben is a század közepétől az iparos ifjúság körében egyre népszerűbb Kolping-körök (katolikus legényegyletek) mintájára alakult. A kiegyezéskor tehát Orosházán három művelődési jellegű egyesület (Casino, Dalegylet, Iparos Ifjak Önképző Egylete) és két egyházi kötődésű egylet (Chevra Kadisha és Protestáns Legényegylet) létezett. A dualizmus idejének egyesületi kultúrájáról hiányos képet kapnánk csak a korabeli statisztikára hagyatkozva. (L. I. sz. táblázat!) Az egyes felmérésekben említett egyesületeket a megadott - többször egymástól eltérő — alakulási évükkel, ennek hiányában kérdőjellel jelezzük.

14 Az egykorú egyesületi fogalom tág értelmezésére utalva teljes táblázatokat idézünk, benne az ipartársulatokkal. A korszak valamennyi szervezett társaságát figyelembe véve így is csak a kisebb hányadról tájékoztatnak a publikált egyleti statisztikák. Ez is indokolja a társadalmi önszerveződés egyéb forrásainak minél 12. Veres József i.m. 138. E korból példáértéke miatt megemlítjük még, de zártkörű jellege és bizonytalan helyi kötődése miatt nem vettük fel kimutatásunkba a gróf Batthány László által szervezett vadásztársaságot (BML IV. s. 694Ó1853). Vö. Podmaniczky Frigyes: Az alföldi vadászok tanyája с regényével (1854). 13. Hunfalv у János szerk. Magyarország különböző egyletei = Statisztikai Közlemények IV. köt. 1. füzet. MTA Statisztikai Bizottság Pest, 1862. 246-269. p. (249.) -Vö. Kimutatás a Békés megyében 1862-ben létező egyletekről. OL D-l 91. HTT. ein. 1862. IV. A; 8647. 14. A három publikált egyesületi kimutatást (Hunfalvy, Vargha és Koczányi) vetettük össze Veres József idézett helytörténeti és Pápay István által 1866-ban készített összeállítással. (O.L. 1866-5596. III. 4.) 324