Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Koszorús Oszkár: A kapuőrző láblabdázástól az igazi orosházi futballig

lasztja, s az időközben szükséges helyiséget a szomszédos házak valamelyikénél kell bérelni. A jegyzőkönyvet dr. Bulla Sándor vezette.

71 Í914. május 5. Az OTK rendes közgyűlésén elnök lett ismét dr. Berthóty Károly, alelnökök: Torkos Kálmán és G. Szabó Lajos, titkár: Tóth Samu János, jegyzők: dr. Bulla Sándor és Petricsevics János, ellenőrök: Bérczy Károly és Fehér J. István. Választmányi tagok: dr. Borcsiczky Dezső, dr. Romancsik János, Mitlasovszky János, ifj. Lázár Lajos, Manheimer Ernő, Berta József, ifj. Szikula Andor, Bottlik Antal, Bácsi Géza, dr. Megyaszai Sándor, Hézer Lajos és Róna Sándor.

72 Az OMTK-ról annyit tudunk, hogy az első találkozót a Gyulai AC ellen játszotta 19Í4. május közepén és 4-3-ra nyert. 19Î4. június i-jén OMTK-Szabadkai MTE 3-2. Még szólnak a feljegyzések egy Szarvas Munkás Testedző Egyesület-OMTK mérkőzésről, eredmény azonban nincs.

73 Aztán a sportélet ígéretes fejlődésének vége lett. „Az 1914. július 28-án érvénybe lépett gyülekezési tilalom máról holnapra félbeszakította Békés vármegye testnevelési és sportrendezvényeit. A háború pedig teljesen lerombolta annak a fellendülésnek szervezeti kereteit is, amelyeket az 1910-es évek labdarúgásában megteremtettünk ... A pályákat jórészt kisajátították, a palánkokat eltüzelték, a szertárakat kifosztották, a tornatermeket hadikórházaknak vagy raktáraknak rendeztek be." - olvashatjuk Fehér J. István OTK titkár 1919. január 19-én az MLSZ-hez címzett jelentéséből. Mint láttuk, a mai értelemben vett futball 1912-ben vert gyökeret Orosházán. Rövid krónikánkban - a hiányos források ellenére is - igyekeztünk ennek a háborúig eltelt két évnek az eseményeit rögzíteni. Ezek az idők voltak azok, amikor a nagyobb városokban (Budapesten, Szegeden, Temesvárott) tanuló orosháziak nemzetközi mérkőzéseket láttak, s ennek hatására alakultak a klubok szerte az országban. A sajtó is érdeklődéssel fordult e férfias sport felé, segített népszerűsíteni a futballt, elismerte a testi és erkölcsi fejlődésre gyakorolt üdvös hatását. A vidéki sportélet folyamatos fejlődésben volt, ekkor alakultak ki a futballozás személyi és tárgyi feltételei: a futballpályák, az egyesületek, tanulták meg a szabályokat a bírók. Az 1913/14-es idényben a dél-magyarországi csoportban a Bácska Szabadkai AC lett a bajnok 21 csapat közül.

74 A kezdő orosházi csapatok 1914-ig még nem szerepeltek semmilyen bajnokságon csak barátságos mérkőzéseket játszottak. Mégis ez volt a hőskor, s a kényszerű háborús szünet után ezekről az alapokról indult 1919 tavaszán hódító útjára az orosházi futball. 71. Fehér J. István ajándéka a létesítendő orosházi sportmúzeum számára 72. Ua. 73. Békés megye sportjának története ... 105.1. 74. A magyar labdarúgók szövetsége 1913. évi jelentése. Szerk.: Csányi József. Bpest, 1914. 138.1. 385