Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Dénes György: Orosháza első térképe. Orosháza, Komlós és a szomszédos puszták 1753. évi kéziratos térképe és földrajzi nevei

vezet Szőllős felé. GAJDÁCS idejében a Vásárhelyre vivő út Komlósról kiindulva a Bogárzó-széktől északra haladt el, és Sámsonnál vezetett át a Száraz-ér fölött. A keresett földrajzi hely tehát az eddigi adatok alapján 1) a komlós-sámsoni út mellett, 2) a Bogárzó-széktől északra keresendő, és 3) a perben a komlósiak szerinti határvonal - amelyet térképünk is feltüntet - keresztül halad rajta, 4) ott valaha Árpád-kori templomocska állhatott, amelynek téglafal maradványai az 1700-as évek közepén még látszottak. Ezek alapján a KOVALOVSZKI térképén 48as számmal jelzett ásatási hellyel azonosítom a Téglás-laponyagot; KOVALOVSZKI tanulmánya (181) e helyről azt írja, hogy Békéssámson Cigánd nevű határrészében „Árpád-kori templomos falu maradványa". OLASZ dolgozataiból (5-11, 37 és I. térk.) megtudjuk, hogy Békéssámson Cigánd nevű határrészében, a Tótkomlósról Békéssámsonra vezető kövesút 4-es km-köve közelében, az úttól délre elterülő, Bogárzónak nevezett vizenyős lapos mellett már a XII. század elején kisebb falu állott, amely a tatárdúlás során pusztulhatott el. A település nevét írott forrás nem őrizte meg. A falu téglából épült temploma a kövesút mellett délre, a Bödörcsök-Kiskápolna-halom nevű lekopott, alig észrevehető kis emelkedésen állott. Romjai a XVIII. század végén még látszottak, később építkezésre hordták el anyagát; a XX. század közepén a földtulajdonos a templom omladékát magában rejtő emelkedést is lehordta. — Minden adat egybevág, ezek szerint az 1750-es években említett Téglás-laponyag kétségtelenül a tótkomlós-békéssámsoni műút déli oldalán lévő, illetve volt Kiskápolna-halommal azonosítható. A Bödörcsök kiskápolna halom helynév VERTICS JÓZSEF 1788. évi kéziratos térképén is szerepel (OLASZ 5). Egy kérdést még tisztáznunk kell. BODNÁR (32, 100) úgy véli, hogy Bödörcsök határrész Tótkutas elpusztult középkori község területe (könyvének 32. oldalán Bödörcsök címszó alatt, nyilvánvaló szedéshiba folytán, Tótkomlós neve áll Tótkutas helyett - D. Gy.), ma a komlósi határhoz tartozik, és az ott lévő Kiskápolna-halmon lévő rom a középkorban elpusztult Tótkutas falu templomának maradványa. BODNÁR téved, ugyanis a Téglás-laponyag alias Kiskápolna-halom körüli falu a régészeti leletek tanúsága szerint még az Árpádkorban elpusztult, Tótkutasról viszont okleveles adatok bizonyítják, hogy a XV-XVI. században még fennállott, és a török hódoltság idején pusztulhatott el. így a Bödörcsök-Kiskápolna-halom körüli, tatárjárás idején elpusztult falu semmiképpen sem lehet azonos a XVI. században még fennálló Tótkutassal. A vizsgált térképünkön feltüntetett Tótkutasi Telek körül a régészeti leletek viszont megnyugtatóan bizonyítják, hä%y ott „az Árpád-korban települt, de a késő középkorban is meglévő falu nyomai láthatók" (KOVALOVSZKI 180 és térk.) bizonyosan az volt tehát a középkori Tótkutas, ahogy azt OLASZ is véli (36-37 és térk.). A határperek 1753. évi tanúkihallgatási jegyzőkönyveiben szerepel területünkön egy vízre nem utaló negatív domborzati elem, a hosszú völgy neve is (263). 88