Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Csizmadia Lajos: Emlékezések az orosházi evangélikus népiskolák államosítás előtti negyedszázadára

hazameneteléről tudatta feleségét. Sajnos, tévedett. Bizakodó levelével szinte egy időben érkezett meg a váratlan halálát tudató komor távirat. Holttestét a család hazahozatta, s az Alvégi-temetőben Kodi Márton volt ref. lelkész (feleségének nagyapja) sírjába temették. Fasang Árpád 1912-ben született Krakkóban. Édesapja Fasang Gyula vasöntő, anyja Svidinszki Antónia. Lengyelországból Miskolcra jöttek, ahol apja a Diós­győri Vasöntő Müvekben dolgozott. Árpád a Miskolci Evangélikus Tanítókép­zőben végzett kitűnő eredménnyel. 1931-ben - apja korai halálával - reá várt a csa­ládfenntartó kötelesség. Ebben az évben három idős evangélikus kántortanító vonult Orosházán nyugdíjba. Az egyházközség által meghirdetett 3 állásra ő is beadta pályázatát. Kitűnő eredménye folytán a helybeliek mellett (Székely Béla, Macher Lajos) nagyszerű orgonajátéka és próbaéneklése alapján ráesett a választás. Édesanyjával és nővérével költözött le Orosházára a Zombai utcai evangélikus iskola tanítói lakásába. Egyhamar megkedveltette magát, s nagy népszerűségre tett szert a szülők, a hívek és a zenekedvelők körében. Tanítói munkáját példasze­rűen végezte. Sokan kívántak a „keze alá" kerülni. 1937-ben tanítványainak száma 82-re növekedett, ezért a tanév elején az osztálylétszámok arányosítását szorgal­mazva, a tanulói létszám csökkentését kérte. Kérésének eleget tett az igazgatóság, s a Hajnal utcai iskolába 10, a Rákóczi utcaiba 7 tanulót helyeztek át. így maradt 65 diákja. Orgonajátékának tovább tökéletesítése végett zongorájára pedálsort csi­náltatott, hogy a szabályos pedáljátékot is gyakorolhassa. Beiratkozott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémia zeneszerzői tanszakára. Vaszy Viktor növendéke lett, aki évek múltán is elismerően emlékezett rá. Kiváló eredménnyel végzett. Vállalta a Petőfi Sándor Kórus vezetését, s szép sikereket ért el vele. Bekapcsolódott a Tóth László vezette Evangélikus Keresztyén Ifjúsági Egyesület munkájába is. 1941-ben meghívták a Szarvasi Evangélikus Tanító­képző tanárává és igazgatójává, majd onnan a soproni, később a győri zeneművé­szeti iskolába. Darvas József hívására a minisztérium zenei ügyosztályának, majd a Magyar Rádió Zenei Főosztályának a vezetője, utóbb a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatójává lett. Innen ment nyugállományba. Sokat tett hazánk zenei életének minőségi fejlesztéséért. A filharmonikus zene­karok vidéki fellépésein gyakran tartott világos okfejtésű, ismeretgazdagító, bevezető előadásokat. Orosházára, első sikereinek színhelyére sokszor és szívesen jött el. Felesége: Orbán Éva, Orbán János volt orosházi ev. tanító leánya. Három fia szintén a zenei pályán működik. Kezdetben a Fasang-trió néven együtt szere­peltek. Amikor azonban az egyik fia megnősült, és külföldre távozott, az együt­tes is megszűnt. 1993-ban Göncz Árpád köztársasági elnök, életműve elismeré­séül, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki. 1994-ben a „Békés Megyéért" kitüntető díjjal ismerte el a megyei közgyűlés. 250

Next

/
Oldalképek
Tartalom