Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Szabó Ferenc: A tanyai közigazgatás története a mai Orosháza területén az első világháborútól a várossá alakulásig

Mint láttuk, Vásárhely már a körrendelet kiadása előtt annak szellemében tett egyet és mást, mindig előtérben tartva a városvezetés szempontjából legfonto­sabbat: egy négyzetméterrel sem szabad csökkennie Hódmezővásárhely 132 ezer kat. holdas (761 négyzetkilométeres) határának. Vásárhely ezzel a kiterjedésével - Szabadka, Debrecen, Kecskemét és Szeged után - a Trianon előtti Magyaror­szág ötödik legnagyobb területű városa volt. Orosháza a maga alig több mint húszezer kat. holdnyi méretével és lakosszámával más kategóriába tartozott. A tanyás városok között igazgatáspolitikai téren nem vitt vezető szerepet. A célkitűzéseiben igen jelentős 1927. évi körrendelet alapján a vármegye, a járási főszolgabírók, a városok és a nagyközségek egyaránt kötelesek voltak mérlegelni tanyaviláguk állapotát, s ki kellett alakítaniuk javaslataikat. Orosházát és vidékét illetően az erről tanúskodó iratok jól megmaradtak. Kunos István oros­házi főjegyző már 1927 első két hónapjában levelezésben állt Gesztelyi Nagy Lászlóval s arra hívta fel a figyelmét, hogy a tanyájuk mellett belterületi házzal is rendelkező lakosok közigazgatási ellátását jól meg tudják oldani. A városbeli ház­zal nem bíró, töredékföldes tanyai lakosok, továbbá a Rákóczitelepen élők ilyen irányú követelései jogosak - írja Kunos -, de csak állami segítséggel oldhatók 19 meg. Az orosházi főszolgabíró és a főjegyző véleménye találkozott Kiscsákó és a bel­területhez közeli Gyopárhalma, Kakasszék, Rákóczitelep ügyeiben. (Ezeket tekintették olyan „egységes tanyaközpontnak", ahol a közigazgatás közelebb vihető a lakossághoz.) Témánk szempontjából Kiscsákó felmérése a fontosabb. A 2902 kat. holdra terjedő határrészből 1022 kat. holdat birtokolt a Geist-urada­lom, 1880 kat. holdon pedig kb. 140 parasztgazdaság volt, 760 lakossal, 130 tanyával. Az Orosházától 22 kilométerre fekvő Kiscsákón 1902 óta működő segédjegyző (jegyzői kirendeltség) hatáskörét csak a kisebb polgári peres ügyekre kívánták kiterjeszteni a meglévőkön felül. Önálló községgé alakításra nem tartot­ták alkalmasnak, de elfogadták egy ott lakó elöljárói tisztség szervezésének szük­séges voltát. A főjegyző Kiscsákó elcsatolását (Nagyszénáshoz) főként azért elle­nezte, mert az ott lakók orosházi származásúak, másfelől pedig 14.335 pengő veszteség érné Orosházát az állami adóalapban s az annak arányában kivetett helyi adók további összegében. 20 (Korábban Orosháza Nagyszénás-Újpuszta egyes lakosainak Kiscsákóhoz csatlakozását próbálta támogatni. 21 ) Orosháza vezetése a körrendelet szinte minden pontjára kedvező választ tudott adni, kérése igazából az útépítések és a vásárhelyi határrészek átcsatolása érdeké­19. BML Orosháza község ir. 14 203/1927. 20. BML Uo. és Békés vm. alisp. ált, ir. 9364/1927. alapsz. 21. BML Orosháza község ir. 5385/1925. Orosháza képv.-test. jkv. 1925. 187

Next

/
Oldalképek
Tartalom