Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Pálfai Imre: A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén

-Botond utca-Földvári út közötti területen, a Nagyatádi telepen, valamint az Október 6 utcán és az Előd utcán. A leghosszabb ideig a Nagyatádi telep maradt elöntve. A védekezés során, bár az előző években megépült Keleti övárok megfe­lelően üzemelt, a Makói utat át kellett vágni, néhány szűk átereszt ki kellett iktatni. Összesen 11 szivattyút üzemeltettek, s másodpercenként több mint 0,5 m 3 vízmennyiséget emeltek át. 1987 májusában ismét a város legmélyebb területe, a Nagyatádi telep került víz alá. A helyi vízgazdálkodási társulat egy-egy 0,5 m 3 /s teljesítményű szivattyút üzemeltetett a Keleti övárok és a Dózsa György út kereszteződésében, valamint a Makói út végénél. A május végén megismétlődő esők hatásának enyhítésére, az elöntések megszüntetésére, további szivattyúkat telepítettek a Zombai, a Csen­des, a Luther, az Arany János és a Székács József utcába. Ebben az időszakban már kedvezően éreztette hatását a város déli szélén működő Orosházi szivattyútelep, az északi határban pedig a Mágocséri főcsatornán lévő szivattyútelep. Fejlesztési javaslatok Az egyik legfontosabb feladat, hogy a csapadékvíz-elvezető csatornahálózat fenntartásai-karbantartását meg kell szervezni, és e munkálatokat rendszeresen végre kell hajtani. Ehhez természetesen megfelelő pénzügyi, személyi és tárgyi feltételek szükségesek. A zárt csapadékvíz-elvezető csatornák kezelői jogát - a fenntartási kötelezettséggel együtt - célszerű lenne szaküzemmérnökségnek átadni. A nyílt szelvényű csatornák és a hozzájuk tartozó átereszek fenntartását - önkormányzati koordinációval - megfelelő célgépekkel ellátott szervezet végezhetné, a lakosság tevékeny közreműködésével. A koordináció nagyon fon­tos, mert a fenntartási munka eredményességét egy rövid csatornaszakasz, vagy akár egyetlen áteresz kihagyása is teljesen leronthatja. A lakosság bevonása nélkü­lözhetetlen, mert csak ezzel lehet elérni, hogy mindenki érdekelt legyen e csator­nák rendbentartásában. Mivel a fenntartási munkák hosszú évek, sőt évtizedek óta elmaradtak, a leg­több helyen először felújítási jellegű munkákra volna szükség. A nyílt csatornák­nál a rendkívül kis szintkülönbségek miatt különös figyelmet kell fordítani a folyamatos fenékesés megteremtésére, az átereszek megfelelő küszöbszintjére. Ha megvan a folyamatos esés, akkor még kisebb csatornaméretek esetén is levo­nul a víz, legföljebb lassabban és átmeneti elöntések után. Jelentősebb felújítási munkát kell végezni a Csengeri úti csatornán, a Temető-ároknál, a Szulalaposi csatornán és a Keleti övároknál. A felújítási munkákkal párhuzamosan a csator­nák menti terep rendezését is célszerű elvégezni, nagyobb gondot fordítva a jár­dák, az előterek és az úttest keresztmetszetének megfelelő esésben való kialakítá­sára. 420

Next

/
Oldalképek
Tartalom