Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Szabó Ferenc: A tanyai közigazgatás története a mai Orosháza területén az első világháborútól a várossá alakulásig

a Nagyatádi-földreform során juttatottak és a velük közös szociális helyzetű réte­gekhez számíthatók (kisbérlők) általában szegényes tanyáinak szaporodása. A gazdasági világválság 1935-ig tartó hatásának megszűnése után a megfelelő tőkeerővel, vállalkozási rugalmassággal és szakmai ismeretekkel rendelkező parasztgazdaságokban minden tekintetben felerősödtek a korszerűség iránti törek­vések. Ennek a termelési szerkezetben, a technikában, az értékesítés célszerűbb szervezésében a második világháború alatt is érvényesülő formái váltak töme­gessé. A tanyavilág egy modernizációs szakaszon esett át a jó földekkel, jó közle­kedési lehetőségekkel rendelkező határrészeken. A gyengébb adottságú területek tanyáiba az újabb idők szele kis részben vagy egyáltalán nem jutott el. A tanyáso­dás indulásában korábban fennálló különbségek jelentéktelenné váltak, a minőséget kife­jező választóvonalakat egyfelől a termőhelyi adottságok, a fekvés, másfelől pedig az „emberi tényező" kvalitása (szakismeret, mentalitás, jövőkép stb.) határozták meg. Ez nyilvánvalóan együtt járt a tanyai vagy a tanyákhoz kötődő agrárnépességet alkotó rétegek között fennálló érdekkülönbségek világosabb megjelenésével, de nem zárta ki az eltérő érdekeltségű rétegek, határrészek együttes törekvéseit. Ebben a megközelítésben válik érthetővé, miért volt alapvető fontosságú a tanya­világ lakossága számára a lakóhelyi illetősége szerinti település önkormányzata, közigazgatása útján megvalósítható érdekképviselet, az állampolgárnak kijáró védelem, másfelől a tanyán lakáshoz, a tanyai tulajdonhoz kapcsolt közterhek viselése, az állami és helyhatósági szabályozások és kényszerítések tartalma és el­viselhetősége. Mielőtt szűkebb témánk tárgyalását megkezdenénk, érzékeltetni próbáljuk a hivatalos, de korrigáló megjegyzések nélkül erősen félrevezető népszámlálási adatokkal, hogy a tanyavilág közigazgatásának ügye a lakosság nagyon jelentős részét személyében érintette illetve érdekelte. Az összlakosság és a külterületi lakosság lélekszáma Í910 és 1930 között Összlélekszám Külterületi lakosszám 1910 1920 1930 1910 1920 1930 Orosháza 22 264 24 079 24 926 8 362 9416 10 635 Szentetornya 5 231 5 506 5 732 2 168 2353 3 581 A népszámlálások „külterületi" adatai a hivatalos belterületeken kívül össze­írottak számát jelzik. Alapvető tévedés lenne a külterületi népességet tanyainak minősíteni. A Szőlőket csak 1936-ban, az 1922-től beépülő Rákóczitelepet még később nyilvánították belterületté. A Szőlőknek 1910-ben 2143, 1920-ban 2428, 181

Next

/
Oldalképek
Tartalom