Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Dénes György: Orosháza első térképe. Orosháza, Komlós és a szomszédos puszták 1753. évi kéziratos térképe és földrajzi nevei

- rég állított határjelek, amelyek már bizonytalanok és föltehetőleg érvényüket vesztették, más részük a vitás-peres határrészeken metae bene apparentes -jól látható földhányások, másutt metae vagy cumuli utcunque apparentes - valamelyest kivehető földkupacok, aztán metae non apparentes- nem látszó határjelek, némelyiknek helyén nihil apparet — semmi sem látszik vagy dearata — elszántott, de van amelyik apparens -látható vagy éppen meta recens -új határjel. Kopáncs és Sámson határán a két érdekelt földesúr, Károlyi gróf és a csanádi püspök már előzőleg létrejött békés megegyezésével kialakított határvonalon végig metae recenter 1753 erectae — 1753-ban újonnan állított földhányások sorakoznak. Ez a piros tintával a térképre írt felirat már igen elhalványult. A triplex (meta) - hármas határjel eredetileg a legtöbb helyen három földhányás volt, háromszög alakban egymás mellett, a három birtoktest egymással érintkező sarkain, amilyeneket térképünk Orosháza, Földvár és Szőllős vagy Földvár, Apáca és Szőlős, továbbá a Les-gödör mellett Komlós, Tótkutas és Kopáncs hármas határán föltüntet, de lehet csupán egy, de a többinél nagyobb, magasabb földhányás is; ilyen lehetett talán a Pitvarosi-Fekete-halom, valamint a Komlósi-Fekete-halom, későbbi nevén Barta-halom, amely GAJDÁCS szerint (352) a múlt század végén három méter magasra emelkedett ki környezetéből, persze közben többször is felújíthatták. A peres határszakasz vitatott határjeleit, földhányásait térképünk sorszámokkal, illetve az abc betűivel jelöli, amint erről a térkép keletkezésének körülményei kapcsán fentebb már részletesen írtam. Minthogy az egyes határjeleknek ma már nincs jelentőségük, azok tételes ismertetését itt mellőzöm. Nagy jelentőségűek viszont a térképen feltüntetett határhalmokkal kitűzött korabeli birtokhatárok, illetve a birtoktesteknek, praediumoknak, possessioknak a térképen jól látható, piros, sárga vagy olajzöld színnel kihúzott, bár a határhalmocskákat föl nem tüntető határvonalai is. Ez utóbbi határvonalakon talán már nem is voltak határhalmok, vagy csak itt-ott lehettek meg a nyomaik, de minthogy nagyobbrészt azonos birtokosok kezén voltak, akkor nem is volt különösebb jelentőségük. Ha megvoltak is néhol az ősi birtokhatárokat jelző lekopott halmocskák nyomai, azokat - minthogy rájuk a per nem terjedt ki - a térképész nem járta be, nem kereste meg, ezért nem is szerepelnek a térképen. Ugyanezért ez utóbbi határoknak a térképen feltüntetett vonalait nem tarthatjuk egészen pontosnak, teljesen hitelesnek és megbízhatónak, de talán mégis őrzik valamelyest a késő középkori falvas birtoktestek határainak nyomvonalát. E fontos határvonalak leírása hosszadalmas és bonyolult lenne, ezért azok szöveges ismertetése helyett térképünk mellékelt fényképmásolatára utalok, amelyen a határvonalak jól tanulmányozhatók, és ugyanakkor áttekinthetők a fentebb részletesen tárgyalt természeti földrajzi, valamint település- meg gazdasági földrajzi tereptár93