Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Koszorús Oszkár: A kapuőrző láblabdázástól az igazi orosházi futballig

tavasszal papírsárkányt eregetnek, hátonlovaglást játszanak és nagyon szeretnek labdázni; nyáron lovaglással szórakoznak, amikor a lovakat munka után itatáshoz viszik; ősszel a fiúk szórakozása, hogy ostorfonással foglalkoznak és szorgalmasan gyakorolják magukat pattogtatásukban; télen a jégen való csúszkálás a szórakozásuk, amikor is korcsolya helyett erős állatcsontokat használnak; ezekre a fiúk ráállnak és egy vastag bottal a jégre szúrnak, s szédítő gyorsasággal mozognak előre. A csizmákon lévő vasak, ha azokat a sarkakra verik, szintén korcsolya helyett szolgálnak. Az ifjak körében divatos a szánkózás és ki tudná a sok más játékot előszámlálni, amelyek által a fiatalok jobban és ártatlanabbul szórakoznak, mint az öregek a tánc és a bor mellett?" - szólt Skolka tudósítása. Egyéb leírások híján apró mozaikokból tudunk képet alkotni a későbbi időszakban élt helyi ifjúság egyes időtöltéseire vonatkozóan. így például dr. László Elek (1841—1919) első községi orvosunk cikkére válaszolnak az Orosházi Újság 1882. dec. 17-i számában. Ebben az írásban az ismeretlen szerző visszatekint az 1850-es, 60-as évek Orosházájára, és ezt írja a szórakozási lehetőségekkel elégedetlenkedőknek: „Elég volt, ha a szép időben vasárnap délután kiment az ifjúság a gyepre labdázni." Ilyen félsorokból láthatjuk, hogy a labdázást már ismerték elődeink. Talán gyakorolhatták a métát, a rótát, a kapóst, a fuleslabdázást. Az ilyen játékok elterjedése minden bizonnyal a magasabb iskolát járt orosháziak nevéhez fűződik. Volt itt egy Botka József nevű tanító is, aki elnyerte azt a 10 aranyat, amit Esterházy Miksa gróf, a Magyar Athletikai Klub elnöke 1877-ben Londonban tűzött ki annak, aki leírja a Magyarországon honos labdajátékokat. Ezt Botka nyerte meg 13 labdajáték ismertetésével.

3 Az első komoly sportegyesület 1880-ban Orosházi Korcsolyázó Egylet néven alakult, az elemi iskolákban volt „tornászat", de a sportot a lóversenyek és a vadászatokjelentették. Az ifjúság persze mozgott, fennmaradt, hogy 1885. május 24én és 25-én a pünkösdi ünnepek alatt nagy népünnepélyt rendeztek Orosházán. A korabeli lapokból megtudhatjuk, hogy „délután kezdetét vették a játékok: lapdázás, mászóverseny, táncz, két hatalmas sátor előtt. "

4 Ortutay Gyula néprajzkutató szerint a Párizsban járt, s ott az olimpiai eszme megálmodójával Coubertin báróval is barátságot tartó pusztaszentetornyai földbirtokos Justh Zsigmond (1863-1894) 1893-ban egy igazi futball-labdát küldött Supkégel István tanítónak. Azt azonban, hogy ebből a pusztaszentetornyai ősfutballból mi a legenda és mi a valóság, nem sikerült megállapítani - írta Kun László sporttörténész.

5 3. Botka József Podhrágyon volt nevelő, Orosházára, majd Tótkomlósra került. Leírása alapján tette közzé Porzsolt Lajos: A magyar labdajáték с könyvet 1885-ben. (Szinnyei I. 1281.1.) 4. Orosházi Újság (a továbbiakban O. U.) 1885. máj. 31. 5. Békés megye sportjának története a kezdetektől a felszabadulásig. Összeáll, és szerk. : Kun László, Békéscsaba, 1987, 75.1. 369