Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Dénes György: Orosháza első térképe. Orosháza, Komlós és a szomszédos puszták 1753. évi kéziratos térképe és földrajzi nevei

TICS 1801. évi térképén ugyanezen a négyes határponton feltüntetett határdomb jele mellett Mihál halma felirat áll. GAJDÁCS (33) az 1750-es évek határperei kapcsán azt írja, hogy az újra betelepült Komlós határai kezdetben a „Mihály-Deáknak nevezett halomtól" húzódtak észak felé; tehát - föltehetőleg valamely régebbi forrás alapján - Komlós legdélibb határpontját ő is a VERTICS által feltüntetett helynév egy változatával jelöli meg. Ugyanő könyvében pár száz oldallal tovább (352) már így ír: „a Komlós határának legdélibb pontján lévő három méter magas Bartahalom nevét IFJ. JANKÓ JÁNOS szerint a szomszédos földek birtokosaitól a Barta-testvérektől kapta". Ezek szerint ő ismerte a határhalomnak egy régebbi és a maga korában használt nevét is. Ez utóbbi nevet tünteti fel az 1879. évi térkép is, amelyen ugyenezen a határponton a Barta halom helynév olvasható. Úgy látszik, hogy a birtokoscsalád neve a négyes határt utóbb megyehatárt is jelölő nevezetes határhalom XVIII. század közepi Komlósi-Fekete-halom és a XIX. század eleji Mihál halma vagy Mihály-Deák-halom neveit a XIX. század végére egyaránt kiszorította. 7. Pitvarosi halom — vonalkázással és olajzöld színnel jelölt kis domb Pitvarospuszta területén, a Pitvarosi-tótól keletre emelkedik. 8. Pitvarosi Feketehalom — vonalkázással és olajzöld színnel jelölt, valószínűleg emberek által, fekete földből hányt (innen a neve) hármas határhalom Pitvaros és Kopáncs határának déli végén. VERTICS 1801. évi térképén ugyanazon a hármas határponton a dombocska jele mellett a Fekete halom felirat áll. Az előbbieken túl az egyezségi térképen még két névvel megjelölt domborzati elem szerepel: Forgo halom - Kopáncs területén, a Komlósról Makóra vezető út nyugati oldalán. Talán a mi térképünkön ábrázolt Decegő-halommal szemben lehetett az út túloldalán. Nem kizárt, hogy eredetileg mindkét halom egy régi birtokhatárvonal emberhányta határjele volt, hisz nagyjából abba a vonalba esnek, amely az 1753. évi határperben a komlósiak állítása szerint az ő falujuk eredeti határa volt. Csarmaz halom - Komlós területén, a Száraz-ér keleti (jobb) partján, a község belterületéről északra tünteti fel az egyezségi térkép. A mi térképünkön az ott ábrázolt komlósi malom déli oldalán sejthető. A Téglás Laponyag, Téglás Laponyag neve több helyütt is előfordul a határper tanúkihallgatási jegyzőkönyveiben (260, 274 stb.), ahonnan kiderül, hogy ez a hely a Bogárzó-széktől kevéssel északra lehet, benne vagy rajta régen hármas határjel is volt, itt találkozott - a komlóslak szerint - a régi komlósi, tótkutasi és kopáncsi határ. A névből ítélve itt a felszínen téglák hevertek vagy téglaépületek maradványai, ami ezen a tájon csak tatárjárás idején elpusztult Árpád-kori templomocska nyoma lehet. GAJDÁCS (33) említi, hogy az újjátelepült Komlósnak a határperek előtti nyugati határa délről északnak haladva „Tót-Kutas község felé azon romokon át, melyek a vásárhelyi út mentén valami kápolna maradványai" 87