Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Dénes György: Orosháza első térképe. Orosháza, Komlós és a szomszédos puszták 1753. évi kéziratos térképe és földrajzi nevei

amelynek a XVIII. század közepén történt birtokhatárrendezések után egy része Hódmezővásárhelyhez (BODNÁR 40), más része templomrommal Makóhoz került (FÉNYES III. 63), ez utóbbi ma részben Békéssámsonhoz tartozik (Hnt. 1973. 186). 13. Terrénum PRAEDII KOPÁNTS - Kopáncs puszta földterülete, Kormostól délnyugatra. Az Árpád-korban már lakott falu (GYÖRFFY 861-862), neve XV. századi oklevelekben is szerepel (CSÁNKI 699). Az Árpád-kori eredetű késő középkori falu a török hódoltság alatt pusztult el, de templomának romjai megérték a XX. századot (KOVALOVSZKI 176, 181 és térk.). A pusztán, amelynek egy része Hódmezővásárhelyhez (FÉNYES IV. 278), más része a templomrommal Makóhoz tartozott (FÉNYES III. 63), a XVIII-XIX. században tanyavilág alakult ki. 1921 óta Nagykopáncs néven önálló község (Hnt. 1973. 986.). 14. Terrénum PRAEDII PITVAROS - Pitvaros puszta földterülete, Kormostól, illetve Székegyházától délre. A XV. században oklevél említi Pitvarost (CSÁNKI 702), a török hódoltság után néptelen, de a XIX. század közepén már népes falu Csanád megyében (FÉNYES III. 239). Ma község Mezőhegyestől nyugatra. A TÉRKÉP TERMÉSZETI FÖLDRAJZI ADATAI Vizek 1. Alveus Száraz ér- aSzáraz-érmedrea térképen szereplő egyetlen folyóvíz. Nevét két Árpád-kori oklevél is említi (ORTVAY II. 434; GYÖRFFY 835, 862, 870, 871). A Száraz-érnek térképünkön is hangsúlyos, határjelekre utaló és a vásárhelyiek itatókútj

ait jelző felirattal keresztbeírt szakasza a patakmeder északkeleti könyökének jellegzetesen meanderező hajtűkanyarulata, amelyet itt név nem jelöl meg, de RUTTKAY egyezségi térképén mellette a Nagy hajlás felirat áll. Ez a földrajzi név sokszor előfordul az 1753. évi határper tanúvallomásokat rögzítő jegyzőkönyveiben is. Néhány más előfordulását HAJDÚ idézi (99/1691/b), de a Nagy-hajlás közelében, attól északkeletre, az orosháza-komlósi út és a régi vásárhely-kovácsházi út kereszteződése mellé épült Nagyhajlási-csárdát tévesen helyezi a Vásárhelyi-puszta XX. század eleji határszélére, mert Sámsonnak 1877. évben Békéshez csatolása kapcsán történt határmódosítás folytán a csárda helye már kívül esik a Vásárhelyi-puszta általa feldolgozott XX. század eleji határán. - Meg kell jegyeznem, hogy a térképen a Száraz-ér régi medre látható, ugyanis a folyócska szabályozása óta vize Tótkomlós községtől délre új nyomvonalra került, az ér mai medre ott délnek fordul és Nagykopáncs területén áthaladva, Makótól keletre torkollik a Marosba. Az ér régi medrében csak Békéssámsontól délkeletre van újból víz, amely onnan a régi nyomvonalon folyik tovább a Tiszába. 83