Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Kiss A. Sándor: A Vas megyéből Orosházára telepedett Sághi Kiss család története a XVII–XVIII. században

A KIS ANDRÁSNAK ADOMÁNYOZOTT NEMESÍTŐ LEVÉL (TELJES MAGYAR SZÖVEG) Vas Megyei Levéltár. Vegyes nemesi iratok No. 315/8 Mi, III. Ferdinánd, Isten kegyelméből választott német-római császár, Germania, Magyaror­szág, Bohemia, Dalmátia, Horvátország, Szlavónia, Róma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Cumá­nia, Bulgária stb. örökös uralkodója, Ausztria királya és fővezére, Burgundia, Brabantia, Styria, Carinthia, Carniolastb. hercege emlékezetébe ajánljuk, s a jelenlévők tanúvallomásukkal igazol­ják, akik mindegyike helyesnek tartja, hogy míg eddig néhány hűséges emberünk felségünktől (vagyis tőlünk) csak a legalacsonyabb kedvezményt kapta, addig valóban megfigyelhettük és próbára tehettük odaadásukat, s a hozzánk hűséges Kis András hű szolgálataival először a magyar korona uralkodó hadistenének, majd azután felségünknek különböző helyeken és időpontokban őszintén és lelkiismeretesen szolgált és anyagi áldozatot is hozott, és azt ígérte, hogy a későbbiek­ben is szándékozik ezt tenni és pénzt áldozni. Amikor tehát ezért valóban hálából királyi bőkezű­ségünkkel ajándékozzuk meg ezennel őket, akik szerintünk Krisztus országára is teljesen méltók, s az erény művelésében buzgók, Magyarország hajdan élt szent királyainak példáját követve eré­nyeiknek biztos emlékművet állítunk, amelyek ösztönözhetik őket, hogy az ősöket is felülmúl­ják. Tehát ugyanezt a Kis Andrást és általa Katalint, a nővérét és Istvánt, az édes fivérét, és anyai részről való fivérét s az összes övéit, akik helyzetüknél fogva nem nemesi származásúak, amely helyzetben lévőknek mindeddig vallották magukat, királyi hatalmunk egész hatáskörével és különös hálával elrendeljük, hogy a mi nagyrabecsült magyar királyságunk és a neki alávetett „Részek" valódi és kétségbevonhatatlan nemeseinek sorába és gyűlésébe vegyék fel, számítsák és írják közéjük őket. Helyeseljük és biztos tudomásunk szerint megfontolt lélekkel elismerjük, hogy maguk és majd minden jövendő nemzedékük és örök időkre minden helyen élvezzék az összes (nemesnek kijáró) tiszteletet és kedvező kiváltságot. Ugyanennek a Kis Andrásnak és általa Katalin nővérének és fivérének, Kis Istvánnak, szüleinek és mindkettőjük minden utódjának kegyesen elrendeljük megadni és bejegyezni a nemességet. Elhatároztuk és biztos tudatunkkal, megfontolt lélekkel megengedjük, hogy maguk, majd a későbbiekben eljövendők minden örök időkben ezeket a fegyvereket, vagyis a nemességnek a jeleit mások szokásai szerint viseljék. Elrendeljük, hogy ugyanennek a Kis Andrásnak és általa Katalin nővérének, nemkülönben fivérének, Istvánnak, ugyanezek örököseinek és mindkét ági utódainak az általános „sexus" („nem") kegyesen adassék és engedtessék meg. (Vagyis nemükre való tekintet nélkül azonos jogokat élvezzenek.) Kelt (e levél) a hozzánk hű, jeles és tiszteletreméltó Szelepsényi György, a nyitrai ecclézsia püs­pökének keze által, ugyané hely örökös főispánjának, a mi tanácsadónknak keze által, és a mi magyarországi uralkodásunk alatt, a mi kancellári palotánkban, ausztriai Bécs városunkban, az úr 1655. esztendejében február hó 28. napján, Magyarország feletti uralkodásunk 18. évében, a többi tartomány feletti uralmunknak pedig 24. évében. E szentesítő oklevelet III. Ferdinánd sajátkezű aláírásával látja el. U. i.: Kijelentem, hogy az úr 1655. évében a Szent Császár és a birodalom által és a mi legke­gyelmesebb urunk által adományozott jelen címerlevelet - miután a nemesek sorába kegyesen bejegyeztettek - előterjesztettem Jaurien (Győr) vármegye közgyűlésén, amely sorrendben a hatodik a Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepét (vagyis szept. 8-át) követően, Jaurien városában beiktattatott és kiadatott általam, TarcziJános nótárius (jegyző) által, és ugyanezen sze­mély által ünnepélyesen kihirdettetett. (Bánkiné dr. Borbély Mária fordítása) 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom