Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Kiss A. Sándor: A Vas megyéből Orosházára telepedett Sághi Kiss család története a XVII–XVIII. században

barlangszerű üreg van, melyet Vas Pál lyukának nevez a nép. A tatárjárás alatt ott vonták meg magukat a környék menekülő lakosai. A község kiterjedt bortermeléssel bír, a sághi bor Európa-szerte híres. A XVII. sz. közepén ipolykéri gróf Kéry János és Chernél János voltak a földesurai. A Saághy család innen vette nevét. Itt volt hosszabb ideig plébános Kressnevich Ferenc nyelvész. Plébániája 1698-ban virágzott." Római katolikus templomát 1736-ban építették újjá. Református temploma már a XVII. században is volt, míg evangélikus temploma csak később épült. Az evangélikus egyháznak 1695-ben 60 hold földje volt, a korabeli nyilvántartás szerint. (Sziklay, J.-Borovszky, S.: Vas vármegye. 1898. Bp. 17.) Tokorts magyar község a Szombathelyről Győr irányába vezető út mentén 85 házzal és 444 lakossal. Postája, távírója Kis-Cellben van (1898). Tokortsi Kis Ferencz, feltehetően (a leszármazási tábla sorolása szerint is) a család legkisebb gyermeke volt, aki 1730 körül születhetett és valószínűleg árván maradt. A kis árva bátyja, János családjánál nevelkedhetett és lakott Tokortson (innen az előnév). Bognár Mária a (ángyika) testvérének, a Jakabnak családjával ezúton került ismeretségbe. Az ifjú legénynek megtetszett a kis Bognár Kata (aki született Simonyiban 1736. nov. 11., anyja Szohogyi Júlia) és 1752. jan. 24-én Orosházán esküdtek meg. Az orosházi evangélikus anyakönyvekben egyedül az о neve előtt van helység előnév (Tokortsi) írva, utalva arra, hogy honnan származik, egyben megkülönböztetésül a másik Kis Ferencztől, akit „nótárius" (1744-63 között) jelzővel jegyeztek be mint szülőt, vagy mint „komát" (keresztszülő) az anyakönyvbe. Úgy látszik Tokortsi Kis Ferencz köztiszteletben álló, jó nevű gazda volt, mivel 1796-97. években bírónak választották meg, ami abban az időben rangos megbízatás volt. Egy-egy bíró „mandátuma" 2 évre szólt, így akadályozva meg a korrupció kialakulását. (Veres J.: Orosháza, 1886. 76.). Ferencnek három gyermekéről tudunk: János (1752. nov 28.), Mihály (1770. aug. 9.) és Ferenc (1777. márc. 13.). A család István nevű tagja szintén Orosházára költözött, de nem tudjuk biztosan, hogy Ferenc előtt, vagy után került ide. Az esküvőjének idejét tekintve, mely Szalók Zsuzsával (apja Mihály) 1761. január 13-án volt, így valószínűleg később költözött Orosházára, mint Ferenc. Istvánnak a családi feljegyzések és az anyakönyvi adatok alapján egy gyermeke, a János ismert, aki 1769. július 9-én született. Mind Ferenc, mind István családjában nyilván több gyermek is született, de a többi vagy leány volt, vagy kicsi korában meghalt. A gyermekhalandóság abban az időben igen nagy volt, mint ezt láttuk Sághon maradt János családjánál is. Orosháza újratelepülése 1744. április 24-én történt, Békés vármegye dél-nyugati részén, a mai helyen. Orosházán az első telepesek ún. foglalással vették birtokukba a szántóföldeket, ki-ki tehetősége és ereje szerint. A földfoglalás lehetősége még évtizedek múltán is fennállt, amit bizonyít az 1768-70. évi úrbéri összeírás 5. pontjára adott válasz, 59