Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Pálfai Imre: A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén

utcán halad végig, a Rákóczi út alatti áteresz révén összeköttetésben van a Huba utcai zárt csatornával, és így az itteni lakótelepi csapadékvizek is a Móricz Zsigmond utcán keresztül folynak le. Mivel a csatorna méretezésénél a Rákóczi út fölötti területek rákötését nem vették figyelembe, a Móricz Zsigmond úti szakaszon gyakrabban kell majd túlterheléssel számolni, különösen ha újabb felületeket látnak el vízzáró burkolattal és további zárt mellékcsatornák is készülnek. A CS-1-0 csatorna legalsó szakasza 100 cm átmérőjű, a Hold utcától kezdve 80 cm-es, a végső szakasz pedig 60 cm-es átmérőjű. A középső városrész csapadékvíz-elvezető rendszerének főgyűjtője a CS-2-0 jelű zárt csatorna, mely a Szulalaposi csatorna végénél, a Makói úton kezdődik, a Kettőssánc téren keresztül haladva a Bocskai, a Szabó Dezső, majd az Ady Endre utcán húzódik a város középpontjáig. A csatorna átmérője 60 cm, de az Ady Endre utcában és a Szabadság téren csak 50 cm. A Szabó Dezső utcától egy tehermentesítő csatorna épült 60 cm átmérővel. A városközponttól északi irányban három ágban halad tovább a csatornarendszer: a Kossuth Lajos utcán, a Thék Endre utcán és a Táncsics Mihály utcán. Utóbbin az utca mindkét oldalán van csatorna. Ezeknek a felső ágaknak a vízszállító képessége nagyjából megfelelő, a Szabadság tér és a Szabó Dezső utca közötti csatornaszakasz azonban a csúcsvízhozamokat fennakadás nélkül nem tudja elvezetni. A zárt szelvényű csatornahálózat kiegészítéseként nyüt szelvényű csatornák segítik a terület víztelenítését, de csak akkor, ha megfelelően karban vannak tartva. Az Aradi-Honvéd-Csapó Mihályné utcán haladó nagy méretű nyílt csatorna rendezetlen, elhanyagolt állapotú, náddal, sással erősen be van nőve. A kapubejárók alatti átereszek átmérője megfelelő, de némelyike a fenékig le van falazva! A csatornát a fenékszint közelében több helyen különféle csővezetékek keresztezik. Itt-ott szennyvízbevezetésre utaló nyomok találhatók. E csatorna a vízelvezetésben alig játszik szerepet, a környezetet viszont elcsúfítja. Valószínű, hogy a zárt szelvényű csatornák is több helyen föl vannak iszapolódva, mivel karbantartásukat évtizedek óta elhanyagolták. A város keleti részén zárt szelvényű csatornahálózat nincs, a nyüt csatornák összefüggő nagyobb hálózatot nem alkotnak. A csapadékvizek befogadója az 1970-es évek végén létesített Keleti övárok, amely nagy szelvényű, de elég kicsi az esése. Fenékszintje a talajvízszint alatt van. Náddal, sással, egyéb vízi növényzettel hosszú szakaszokon be van nőve, különféle hulladékokkal (farönkök, gumiabroncsok stb.) teledobálták, néhány helyen gyalogátkelés céljából a csatorna fenekét áttöltötték. Az övárkot a Lázár Vilmos úti szakaszon rendezetlen depónia kíséri. Az övároknak a város területéről érkező csapadékvizeken kívül a kelet felől ide igyekvő belvizeket is be kell fogadni és tovább kell vezetni. Le kellene szállítania a talajvíz szintjét is. Ezt a funkciót az Orosházi szivattyútelep állandó üzemelése mellett tudja betölteni, de csak az övárok alsó 60O-800 m-es szakaszán. 418