Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Juhász Irén: Késő avar kori leletek Orosházáról

bizonyos technikai dolgok időhöz köthetők, de nem minden esetben döntőek. Megállapítható, hogy a betelepítés a 700-as évek elején kezdődött - az elpusztult sírokat is figyelembe véve összesen kb. 300 lehetett a temető területén - és több emberöltőn át használatban volt. A legkésőbbi sírokat a 9. század elején kellett kiásni. Azok a késő avar leletek, melyek a 82., 104., 142. sírokban voltak, a 800-as évek elején kerülhettek földbe. Ezek a poncolt hátterű, hármaslevél motívumos, gyöngyözött szélű, szíjvég alakú, hármas csoportosítású veretek és áttört liliomos mintázatú nagyszíj végek (3., 5. tábla). Megállapítható, hogy ebben a temetőben az un. indás népesség hagyatékát találtuk meg; griffes ábrázolás csak a 150. sír nagy szíj végének előlapján volt. A fentiekben bemutatott két avar temető azt bizonyítja, hogy Orosháza környékén hosszú időn át éltek avarok. Ahhoz, hogy aránylag nagy sírszámú temetőkjöhettek létre, letelepedett életmódra volt szükség. Amióta Bóna István összefoglalta az Orosháza környéki leleteket, csak a késő avar kori anyag bővült jelentősen. A két temető alapján feltételezhetjük azt, hogy területünkön még több hasonló nagyságú késő avar temető van, azonban ezek helye jelenleg még ismeretlen. A két temető igazolja azt, hogy abban az időben hosszabb ideig egy helyben élő telepek láncolata volt ezen a vidéken is, melynek vetülete a 2-300 sírós temetők. 397