Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Juhász Irén: Késő avar kori leletek Orosházáról

E csoport korát a 8. század első felére lehet keltezni. Emellett a keltezés mellett szólnak a csoportba tartozó nőknél talált fülbevalók is. A fülbevalók között azonban van olyan, amelyiket a kutatás a 7. század végére, a 8. század elejére keltez. A két időpont részben fedi egymást, a fülbevaló típusnál gondolni kell arra, hogy hosszabb ideig volt divatban. Nem lehet a tárgyak keltezésénél figyelmen kívül hagyni tulajdonosuk életkorát sem. Nem mindegy, hogy gyermek vagy idős ember sírjából kerülnek elő a jellegzetes tárgyak. A temető nyugati szélén helyezkedett el a 231. sír, dupla méretű gödörbe az öntött, griffes díszű övet viselő férfi mellé a felszerszámozott lovát is eltemették. Körülötte hét sír volt, melyekben nyugvók a családjához tartoztak. Ezek korát a 8. század első felére keltezhetjük. Az övveretes sírok újabb csoportjait lehet elkülöníteni öveik alapján. Ezekre jellemző, hogy a szíjvégek két lapból állnak, öntöttek és kizárólag indadíszesek. Ilyenek voltak a 3., 31., 51., 225. és D sírokban (5. tábla), a 225-ös lovassírban. Ezek a temető déli részén, szétszórtan helyezkedtek el, egy-egy kisebb családi csoport vezetőjeként. A délkeleti szélen levő 3. számú sír közelében volt az L jelzésű lovassír, amelyikben a ló halántékán feküdt az oroszlános falerapár (6. tábla). A legrangosabb férfi minden bizonnyal ebbe volt temetve, azonban annyira kirabolták, hogy semmilyen lelet nem maradt. A fent bemutatottak köré temetettek alkotta csoport korát a 8. század közepére, második felére lehet keltezni. A temető déli harmadában még egy csoportot lehetett elkülöníteni, amelyikben minden bizonnyal a 48. sírba lóval temetett férfi volt a családfő és a 66. sírban két lóval eltemetett nő a felesége. A férfi sírját olyan tökéletesen kirabolták, hogy az összedobált ember- és lócsontok között nem maradt semmilyen lelet. A családhoz tartozó egyik női sírban a 8. századra jellemző fülbevaló volt. A temető északi részén levő kisebb csoportok sírjaiban általánosan ismert és használt tárgyak voltak, nem volt korjelző darab. Végeredményben megállapítható, hogy a bónumi avar temető használata, a különböző leletek alapján a 7. század végén kezdődött és folyamatosan, több emberöltőn át a 8. század közepéig, harmadik harmadáig használatban volt. Az ide temetkező faluban - a csoportos temetkezés alapján - nagy családi rend uralkodott. Az öntött bronz övveretekkel díszített övekkel, lovakkal eltemetett férfiak a nagycsaládok fejei voltak. A Béke Tsz homokbányai temetőben sajnos nagy területen megsemmisültek a sírok, de a feltártak alapján soros betelepítés határozható meg. A temető nyugati harmadában volt a 41. számú sír, melyben az eltemetett férfi derekán levő övet préselt bronz véretekkel díszítették. A szíj vég szintén lemezből készült, előlapján II. germán állatmotívumos mintával. Ezeket a leleteket a 7. század végére kell keltezni. A temetőnek ez a része az első ide temetkezők helye volt. Az övveretes sírok időrendjében jelen temető esetében elképzelhető, hogy 396