Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Baranyai Kálmán: Családi közösségek Orosházán az első generációk idején

A családi képek kialakításához forrásként az egyházi anyakönyvek és az adóöszszeírások mellett a becslés is jelentős szerepet játszik. Tekintsük át részletesen a forrásokat, becslési eljárásomat. Az orosházi evangélikus egyházi anyakönyvekre Akv. O. megjelöléssel utalok.

2 Ahol ilyen hivatkozás nincsen, ott becsléssel alakítom ki a családi eseményt. Becslésemet táblázatokban dolgoztam ki, így ahol a táblázatra történik utalás, ott becsült adatok szerepelnek. Az 1. sz. táblázatban a halotti anyakönyvben szereplő életkor segítségével számítottam ki a születés évét. Esetleges pontatlanság miatt ezt is becslésnek kell tekintenünk. A 2. sz. táblázatban a sárszentlőrinci evangélikus egyházi anyakönyvből

3 a születési adatokat gyűjtöttem ki, azokat a bejegyzéseket, amelyek a választott családnévből Orosházán házasságot kötő személyekre vonatkoznak. A 3. sz. táblázatban az esküvő évéből számítottam vissza a születési évet, feltételezve, hogy a vőlegény 20, a menyasszony 18 éves korú. A4, sz. táblázatban a gyermek születéséből következtetek az apa születési idejére, feltételezve, hogy az apa 21 éves volt első gyermeke születésekor. Vannak adatok az anyakönyvi kigyűjtésben, melyek a házasságkötési és a gyermekszületési becslésemet alátámasztják, de némi eltérések is előfordulhatnak. Véleményem szerint ezek a családi összetétel képét lényegesen nem változtatják meg. A fentiek szerint 10 évi születési, 11 évi halálozási és 36 évi esküvői adatból és a becslésekből a családi lapokon a letelepülő és az ezt követő egy-két generáció családi eseményei kerültek rögzítésre. Az eredményt adónyilvántartásokkal és telekkimutatási adatokkal hasonlítom össze. Az 1746/47. évi adólajstrom

4 a letelepülés három ütemét mutatja ki, s így megállapíthatjuk, hogy a kiválasztott család hányadik hullámban érkezett, mikortól kezdve adózik. Az 1751. évi adókimutatás

3 a község megalakulásának befejezését rögzíti, s a teleknévsorban

6 található adatokkal együtt lehetővé teszi a letelepülő, első generáció változatainak, közös vonásainak megállapítását. A kutatás már felderítette azt, hogy egyes családnevekhez 1800-ban hány 2. O. L. Filmarchívum A 2064, A 2065. Az esketési akv. 1744-1780 között, a keresztelési 1744-1754, s a halotti 1771-1782 évekből lett kigyűjtve. 3. O. L. Filmarchívum A 2089. Keresztelési akv. 1724-1744. években. 4. Jároli József: Orosháza népesedéstörténetének néhány kérdése a XVIII. században. In: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. 1983. 24-25. 5. Hajdú Mihály: Orosháza személynévrendszere... In: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. 1983. 82-83. 6. Szabó Pál: Orosháza története az alapítástól a polgári forradalomig (1744—1848). In: Orosháza története. Orosháza, 1965. Szerk. Nagy Gyula. 967, 247-252. 34