Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Dinnyés István: Emlékképeim Orosháza zenei életéről

egyetlen vegyeskarának. Ez az amatőr együttes, mely „virágkorában" mint egy baráti társaság, családi közösség élt, működött. Tiszteletreméltó odaadásuk, lelkes munkájuk eredményeként a hasonló összetételű kórusok élvonalában álltak éveken keresztül. Vezetőjük, Szokolay Bálint példátlan türelme, a művészet iránti alázata, szeretete tartotta sokáig egybe a kórust. Hatalmas repertoárjuk a korai reneszánsz zenétől napjaink modern törekvéséig, felölelte szinte a teljes zeneirodalmat. Lassús motettáktól Mozart, Mendelssohn, Bramhs kóruszenéjén keresztül, Petrovics, Szokolay Sándor, Britten művészetéig minden zenei irányzat hallható volt koncertjeiken, fellépéseiken. Külföldön többször is reprezentálták Orosháza kóruskultúráját. A kamarakórusok országos minősítő koncertjein - Pécsett - minden évben a legmagasabb minősítést kapták. Amikor a kórus karnagya elköltözött Orosházáról - nyugodtan mondhatjuk - pótolhatatlan űrt hagyott maga után. Működött, dolgozott ugyan még tovább az együttes, mi több, külföldön is szerepeltek, de Szokolay Bálint összetartó erejének hiánya egyre inkább érződött, erősödött. A kórus nem sokáig bírta a színvonal hanyatlását, az összetartó baráti közösség hiányát. Egy idő után - a tagság legjobb akarata ellenére - megszűnt, de napjainkban már újra dolgozik - remélhetőleg tartósan. 1971-72-től egy páratlanul szép „egyházzenei est" sorozatot indított az evangélikus egyház. Az ezzel járó szervezési feladatokat jó ideig nagy odaadással és hozzáértéssel Benkő István esperes és dr. Kovács Béla ügyvéd végezte. A sorozat rangját, értékét mi sem bizonyítja jobban, minthogy 20 év eltelte után is változatlan érdeklődés mellett folytatódik. Jeles orgonaművészeink évente visszatérő közreműködők - akik az orgonára írt kimeríthetetlen irodalom legszebb alkotásaival ismertetik meg az orosházi zeneszerető közönséget. A művészek elragadtatással szólnak a templom orgonájáról, mely ugyan rászorulna egy felújításra, de még ilyen állapotában is a jó hangszerek közé tartozik Magyarországon. Működik még egy alsó fokú zenei intézmény a városban: a 3. sz. Általános Iskola ének-zenei tagozata. Ez is 1955-ben kezdte meg működését, de a zeneiskolától teljesen függetlenül. Alighanem ez lehetett a második vagy a harmadik ilyen típusú iskola az országban. Az ének-zenei általános iskolák Kodály Zoltán elképzelései alapján, az ő hathatós közbenjárására jöttek létre hazánkban. Rövid idő alatt olyan szintű zenei nevelést produkáltak, melyet az egész világ megcsodált. A Kodály-módszerre épülő énektanulás, zenei nevelés, a kórusmunka összetartó ereje, a nevelés-oktatás egyéb területein is jól érzékelhetően mutatkozott. A tagozaton tanuló gyerekek neveltsége, átlagosnál jobb tanulmányi és sporteredménye hamar népszerűvé tette a városban ezt az iskolát. Kitűnő zenepedagógusok - Pukánszky Jolán, Juhos Lenke, Gidófalvi Ilona - irányításával kezdődött 345