Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Bezdán Sándor: Egyesület-típusok alakulása Orosházán (1867–1918)

sokszor érdekvédelmi, politikai, önképző, segély, sport stb. célra alakultak, tehát szinte valamennyi kiemelt funkcióban megjelentek. A többi egyesületben azonban főleg a polgárság, parasztpolgárság, illetve ezek ifjúsága tömörült, tehát a munkásegyletek az új társadalmi réteg emelkedési törekvését is kifejezték. Lehetséges másféle tipizálás is, amely a tagság és tisztikar társadalmi helyzetén alapul. így beszélhetünk a helyi elit, polgárság és parasztság elkülönült vagy együttes szerveződéséről. Ugyancsak a társadalmi rétegszerveződés példái a nőegyletek és ifjúsági körök. A nőegyletek (izraelita és evangélikus) a jótékonyság, a közművelődés, nevelés és felekezeti élet terén fejtettek ki tevékenységet. Mivel a többi egylet tagjai rendszerint csak férfiak lehettek, e körök a hangsúlyos karitatív jelleg mellett a nők egyesülési egyenjogúságának szervezeti meghirdetését is jelentették. Az ifjúság kilenc önszerveződése szinte minden gazdasági szférában megjelent (az általános társasági-szakmai célok mellett művelődési és felekezeti jelleggel is - a kezdetektől a XX. század elejéig.): Protestáns Legényegylet, Iparos Ifjúsági Önképző Egylet, Iparos Ifjúsági Egylet, Iparos Ifjúsági Dalárda, Kereskedő Ifjak Egylete, Földmíves Ifjak Egylete, Ács- és Kőműves Ifjak Egylete, Ifjúsági Önképzőkör, „Eötvös" Önképzőkör. A leghagyományosabb társadalmi szerveződések az egyházak, melyek világi egyesületei Orosházán is működtek a közélet számos területén. Hat izraelita egyesületet alakítottak a nagyközségben, tehát a legtöbb vallási jellegű kör e hitközséghez kötődött. (Chevra Kadisha, Izraelita Nőegylet, Betegsegélyező Egylet, Talmud Tóra, Lankadók Gyámolítója Egylet, Ifjúsági Önképzőkör). Ezentúl a zsidóság természetesen meghatározó szerepet játszott még a kereskedelem és hitelügy társulataiban is. Ez az egyesületi aktivitás részben a vallási előírások, népszokások következménye, részben a kisebbségi létben természetesen megnyilvánuló önvédelmi reakció.

20 A katolikus egyházzal kapcsolatos három egyesület (Katolikus Kör 1897, Gyopárhalom-Szentetornya Katolikus Kör 1902 és a vonzáskörzetből a Sóstóparti Katolikus Kör 1903) szintén tekinthető helyileg a vallási kisebbség szerveződésének is. Sokkal fontosabb azonban a századfordulón az egyházpolitikai küzdelmekben központilag és országosan fellépő katolikus egyház helyi aktivitása, bár a nagyközség plébánosai a kezdettől részt vettek a közélet és a közművelődés irányításában. Ugyancsak három evangélikus-protestáns kör működött vizsgált korszakunkban. (Protestáns Legényegylet 1864, Evangélikus Nőegylet 1917, Káromkodás Elleni Egylet 1874.) Az utóbbi egyesület ugyan nem deklarálta címében a feleke20. A helyi zsidóság történetéről Farkas Elemér: Az orosházi izraelita hitközségről = Az Orosházi Juhász Balázs Gyűjtőklub Évkönyve 1986-1988. Orosháza 1890. 13-15. 331