Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Bezdán Sándor: Egyesület-típusok alakulása Orosházán (1867–1918)

Egyesülettípusok alakulása Orosházán 1867-1918 BEZDÁN SÁNDOR A város (a vizsgált időben község, majd nagyközség) gazdag helytörténeti irodalma az egyesületi társadalomszerveződésnek már sok fontos kérdését tisztázta. Elöljáróban csak a legátfogóbbakat említve: SZABÓ Ferenc az ún. közművelődési egyesületek, ill. agrárszocialista körök, szakmai egyletek társadalmi-politikai helyzetéről és szerepéről, ELEK László ugyanezen körök kulturális életéről írt maradandó érvényességgel, BECK Zoltán pedig a külterületi egyesületek forrását tárta fel - nemcsak néprajzi módszertani igénnyel.

1 A későbbi hivatkozott írások is értékes adalékul szolgáltak a jelen áttekintő összefoglaláshoz, melynek egy-egy kiegészítése vagy pontosítása mit sem von le az említett tanulmányok értékéből. Eddig nem történt kísérlet a település valamennyi egyesületének számba vételére. Ez visszamenőleg talán lehetetlen feladat is, de már a teljesség megkísérlése is az eddigiektől eltérő jellemzése lehet a korabeli Orosháza társadalmi, politikai és kulturális életének. Ugyanakkor egy településtípus — esetünkben egy alföldi tanyás nagyközség - társadalma szerveződésének elemzése adalékokat szolgáltathat a hazai egyesülettörténeti kutatáshoz. Az ilyen szórványosnak is alig nevezhető vizsgálatok tehát hasznosak és nem mellőzhetők, annak ellenére sem, hogy a fellendülő egyesülettörténeti kutatás egyes eredményei megtalálhatók a megyei, városi kataszterekben, némely egyesülettípus (pl. olvasókörök, kultu1. Szabó Ferenc: A kiegyezéstől az első világháborúig (1867-1914) Nagy Gyula szerk.: Orosháza története Orosháza, 1965. 404—566. Elek László: A szellemi kultúra fejlődése (1744-1944) = и.о. 761-936. Beck Zoltán: Köri élet Orosháza külterületén = Tóth Józsejszerk.: Az orosházi tanyavilág átalakulása. Orosháza, 1985. 239-313. 319