Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)
Pintér János: Az Orosházi Evangélikus Egyházközség oktatási, nevelési munkája és kulturális hatása a település életében
csolatban a gazdálkodástannal, magyarok története, kapcsolatban a földrajzzal, világi és szent énekek két hangon." 21 Győry Vilmos életművének feldolgozója és méltatója summásan így ír róla: „lelkiismeretes és feddhetetlen napszámosa kora közgondolkodásának és művelődésének." 22 Olyan problémáknak a megoldását is „az iskolánkívüli népművelés megszervezésétől és az igényes irodalom megszerettetésétől várta" 23 , mint a magasabb osztályok tagjainak az egyszerű, a paraszt emberekhez való viszonyában megmutatkozó lekezelés és nyersesség. Úgy gondolta, hogy a műveltség közelebb vinné egymáshoz ezeket a néprétegeket. Talán ennek a meglátásának voltak egyenes következményei a csütörtök esténként tartott felolvasásai és előadásai, melyek iránt igen nagy volt az érdeklődés. Bizonyára ez indította őt arra, hogy intézményessé tegye az iskolát befejezett ifjúság továbbképzését. Ennek érdekében szervezte meg 1864-ben a fentebb már említett Protestáns Legényegyletet. „Ismeretterjesztő tevékenységének nagy közönségsikere arra késztette Győryt, hogy az 1867. április 4-én 149 taggal megalakult Orosházi Polgári Olvasókörben is kezdeményezzen szépirodalmi és tudománynépszerűsítő felolvasásokat." 24 Győry Vilmosnak a művelődés, a kultúra területén kifejtett gazdag tevékenységét Elek László kiválóan megfogalmazott méltató szavaival foglaljuk össze: „Orosházán ő volt a szellemi kultúra igazi reprezentánsa, a művelődésügy avatott bajnoka, a népművelés hiteles szavú apostola." 25 VERES JÓZSEF, a legkiválóbb lelkészek egyike, ugyancsak Orosháza szülötte (1851. január 2.). Munkásságával igen nagy mértékben járult hozzá Orosháza kulturális felemelkedéséhez. A szarvasi gimnáziumban érettségizett, majd a kiváló ifjú a pesti egyetem jogi karára iratkozott be. Itt azonban tanulmányait hamar félbeszakította és a soproni teológiai fakultáson kezdte el a tanulást, hogy a lelkiségének jobban megfelelő papi pályára mehessen. Teológiai tanulmányai közben és annak befejezése után nevelői állást vállalt, majd 1876. március 1-től a soproni liceum meghívott tanáraként munkálkodott, mint a magyar nyelv és irodalom, valamint a latin nyelv oktatója. Három év után a lelkész nélkül maradt orosházi egyházközség meghívását elfogadta, és 1879. július 13-tól haláláig fáradhatatlanul helyt állt Orosháza és környéke népének szellemi felemelésében, lelki és anyagi téren való szolgálatában. Az iskolaügy felkaroló] a, szolgálata első hat évében 18000 forintot fordított az iskolák felújítására, építésére. Az orosházi polgári iskola elindításának a gondolata is tőle származik. Ennek nyomán indult el 21. Veres József: i.m. 136-137. 22. Elek László: Győry Vilmos, Orosháza-Budapest, 1993. 5. 23. Elek László: i.m. 61. 24. Elek László: i.m. 63. 25. Elek László: i.m. 71.
