Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Fekete Sándor: A mezőgazdasági középfokú oktatás kialakulása és rövid története Orosházán

folyik itten, s a kisbirtokkultúra változatossága messze maga mögött hagyja a nagybirtokét." (i.m. 145). Az orosházi mezőgazdaság hírneve, a gazdálkodók igénye a legfejlettebb termelési lehetőségek megismerése és alkalmazása iránt inspirálta településünket arra, hogy a mezőgazdasági ismeretek oktatása is helyet kapjon Orosházán. A község korabeli elöljárói felismerték ezt az igényt, több ízben kérvényezték, majd kiharcolták egy középiskola felállítását. Az út nehéz és küzdelmes volt, de az orosháziak kitartása végül is sikerrel járt. Az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk új alapokra helyezte a magyar közoktatást. Eötvös József rendelete minden 5000 lelket számláló helységben kötelezővé tette az ún. felső népiskola vagy a polgári iskola megszervezését. Orosházán 1878-ban felső népiskola jött létre, amely azonban az igényekhez képest hamarosan kevésnek bizonyult, és sürgetővé vált a polgári iskola létrehozása. A város akkori vezetői közül kiemelkedik Veres József lelkész, községi képviselő, iskolaszéki elnök szerepe, aki 1888-ban szorgalmazta egy leánypolgári iskola létesítését, valamint Jankó György bíró is szívügyének tekintette, hogy a községnek mielőbb legyen középiskolája. 1890-ben megalapították a fiúpolgári, 1892-ben a leánypolgári iskolát. A tanítás kezdetben bérelt helyiségekben folyt. Az új iskola felépítése elsősorban Veres József és Nagy Lajos polgári iskolai igazgató kitartó küzdelmének köszönhető. A községi polgári iskola épületét 1894-ben, az újratelepült község és az evangélikus egyházközség fennállásának 150. évében avatták fel a Pesti utcán lévő fakereskedés (1898-tól Árpád-kert) mögötti Székes (1897-től Előd) utcában. Az épületben ma a József Attila Általános Iskola működik. 1895-től állami polgári iskolaként működött a közös igazgatás alatt álló intézmény. Az orosházi polgári iskolában megalakulásától kezdve sokkal jobban mutatkozott meg a mezőgazdasági jelleg, mint az ország többi polgári iskolájában. Az iskola megkapta a hatholdas ún. „Állami Kertet" mezőgazdasági gyakorló terület céljára. Az ún. kertgazdasági tanszék vezetésével és a gyakorlati oktatásra szolgáló kert és szőlőgazdaság létesítésével a földművelésügyi miniszter Szász Józsefet bízta meg. Az 1896-97. tanévről készült iskolai értesítő címe: „Az Orosházi M. Kir. Állami Kertgazdasági Szakoktatással összefüggő Polgári Fiú és Leányiskola V-ik Értesítője." Az iskola a gazdálkodóknak téli előadásokat szervezett általános közismereti és mezőgazdasági témákból. Nagy Lajos, a polgári iskola igazgatója, a múlt század végén ismeretterjesztő füzeteket írt jogi, mezőgazdasági, állampolgári és munkaügyi kérdésekről. Némethy Samu a gyümölcstermesztésről írt (Gyümölcsészet, gyümölcsfáink ellenségei) 1898-ban. 1912-ben az addigi hatosztályú polgári iskola a vallás- és közoktatásügyi miniszter 103.123/1912. számú rendelete alapján külön tantervvel hétosztályú kísérleti reform polgári iskolaként folytatta munkáját. Az iskola mezőgazdasági jellege tovább erősödött. Az óratervben a kézügyes262