Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Szabó Ferenc: A tanyai közigazgatás története a mai Orosháza területén az első világháborútól a várossá alakulásig

elhelyezés mellett döntöttek. A volt csendőrlaktanyában egy vezetővel és két tisztviselővel ott kezdte meg a működését Î943. május 4-én a kirendeltség, hetente egyszeri ügyintézést biztosítva Kardoskúton és Tatársáncon is. Jelentős államsegéllyel és komoly kölcsönnel 1944 tavaszán indult el az impozáns, kétszintes kirendeltségi székház felépítése, amely a front közeledtére félbeszakadt s csak 1947 tavaszán jutott el a befejezésig. Közben több esetben már-már egységesen követelte a határrész lakossága a kardoskúti elhelyezést, megfogadva, hogy a kérés teljesítése esetén „örökké hűséges és lojális polgárai maradunk Hódmezővásárhely thj. városnak."

49 A Szentetornyát, Kiscsákót és a Vásárhelyi puszta Orosháza melletti részeit mondhatni permanensen izgalomban tartó átalakítási-átcsatolási tervek és viták sok tekintetben a jövőt érlelték, konkrét megjegyzésekre, példálózásokra csábították a szakembereket. Erdei Ferenc számos tanulmánya, de különösen 1942-ben kiadott „Magyar tanyák" című könyve, Móricz Zsigmond, Féja Géza és mások tényfeltáró riportjai a közigazgatástudomány fórumai számára hozzáférhetetlen közvéleményt is ráhangolták a tanyavilág alapvető problémáira. Az 1927. évi körrendelettel kibontakozott folyamat fő inspirátorai a jogalkotás szakaszában azok a kiváló szakemberek maradtak, akikről már szóltunk, s akik a továbblépést jól szorgalmazták. A községek 1940 márciusában tartott III. országos kongreszszusán Gesztelyi Nagy László egyfelől az 1937-ben megjelent kiadvány óta megtett lépések kritikáját nyújtotta, másfelől a konkrét tartalmi és technikai megvalósítás rendszerbe foglalt követelményeit ismertette, sok új elemmel. Előadását a tanyai törvény sürgetésével zárta.

50 Sürgetése olyan időpontban hangzott el, amikor erőteljesen dolgoztak a szakemberek a magyarországi agrártermelés és értékesítés, a mezőgazdasági oktatás korszerűsítését átfogóan biztosító kerettörvényen, amely 1942-ben meg is született, s a tanyavilág jövőjét alapvetően érintette. 1943 áprilisában kezdődött és 1944 májusában zárult „A tanyai igazgatás rendezéséről" szóló Í944. évi 2. törvény képviselőházi vitája, amely egy általánosabb nemzeti célkitűzés jegyében kívánta egyszerűbbé, közvetlenebbé és gyorsabbá tenni a tanyai nép és a közigazgatás kapcsolatát. Elsősorban a meglévő önkormányzatok keretében tartotta helyesnek a fejlesztést, de állami kötelezettségeket is vállalt. Szorgalmazta a tanyaközpontok létrehozását, illetve megerősítését, 49. CSMLHfHmv. Tan. ir. 11.3035/1924. alapszámhoz csatolt későbbi iratok. Szabó Ferenc: A Puszta... 61. 50. Gesztelyi Nagy László: Tanyai közigazgatás. - A Községek III. Országos Kongresszusa. Bp., 1940. 60-76. 197