Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Szabó Ferenc: A tanyai közigazgatás története a mai Orosháza területén az első világháborútól a várossá alakulásig

rint próbálta átvágni: Szentetornya 15 966 kat. holdnyi területéből 7499 kat. holdon maradjon meg Szentetornya, 2602 kat. hold kerüljön Gádoroshoz, 48 kat. hold Nagyszénáshoz (az OFB-házhelyek), 5717 kat. hold pedig Orosházához. Szentetornya képviselő-testülete ezzel szemben a kettéosztást kérelmezte: Szabadszentetornya 7840 kat. holdas, Pusztaszentetomya pedig 8126 kat. holddal bíró határral önállósuljon.

39 Az 1933 tavaszi megyei határozat miniszteri jóváhagyása késett, a belügyminisztériumi vélemény 1936-ra némileg módosult is. A módosítás Orosháza kárára szólt, s nem kívánta mellőzni a szentetornyai véleményeket sem. Változatlanul 2602 kat. holdat és kb. ötszáz lakost csatolt volna Gádoroshoz, de 3648 kat. holdat Nagyszénáshoz. 4880 kat. holdon, 870 lakossal önálló kisközséggé alakította volna Pusztaszentetomyát, valamint kb. 5200 kat. holdon, 3567 lakossal nagyközségi jogállással megalakította (meghagyta) volna Szentetornyát.

40 Az 1936-ig kiformálódott főhatósági elképzeléseket a tanyakérdés újabb kormányzati kézbevétele félreszorította. Az alább tárgyalásra kerülő 1935. évi adatfelvételre épült és 1937-ben publikált miniszteri tervezet már nem tartotta célszerűnek Pusztaszentetomya bármilyen formájú visszaállítását. Szentetornya ügyében 1945 végéig döntés nem történt, mint látni fogjuk. A község két része nem a lakosságszám, hanem inkább a befizetett földadó arányában kapott képviseleti lehetőséget az egységes képviselő-testületben: a választott tagok fele-fele arányban kerültek be, a virilisekből az I. kerület adta a többséget. A hét esküdtből négyet adott az I. kerület, hármat a II. kerület.

41 Kormányzati tervek jogszabályok és helyi érdekharcok az 1930-as évektől a várossá alakulásig A világválság utáni konszolidáció keretében vissza lehetett térni a tanyakérdés reformjára. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter 557/1935. BM. ein. sz. rendeletével megszervezte azt az adatgyűjtést, amely a külterületinek minősített lakosságon belül megbízhatóan elkülöníti a tanyaiakat. (Általában azokat tekintették tanyaiaknak, akik a település központjától legalább négy kilométerre vagy nagyobb távolságra laktak, és nem faluszerűen kialakított rendben.) Az országban ilyen elbírálás alapján 376 településen 655 ezer lakost minősítettek folyamatosan tanyán élőnek.

42 E felmérés alapján, a vármegyékkel egyeztetve dolgozták ki 39. BMLUo. 173, 174, 292/1933., Orosháza város polgm. ir. 10.566/1947. alapsz. 40. BML Orosháza város polgm. ir. 10.566/1947. alapsz. 41. BML Szentetornya képv.-test. jkv. 83/1925. ápr. 7. és dec. 28. 42. Alsó László: A tanyai közigazgatás rendezésének alapelvei. - A tanyai közigazgatás rendezése. Szerk.: Alsó László-Benisch Artúr-Mártonffy Károly. Bp., 1937. 10. 192