Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Jároli József: Történeti néprajzi adatok az 1848 előtti Orosházáról

maga rendelkezett, tehát örököseire átszállhatott. E becsüjegyzékből hiányzik azonban az állatállomány felsorolása, amire a bejegyzésből nem kapunk magyarázatot. Luczó Mátyás ellicitált vagyona feljegyzésében viszont már az állatállomány is felsorolást nyert a gazdasági felszerelés és a bútorok mellett

49

. A megholt feleség ruháit, ágybélijeit a gyerekei örökölték. Néhai Török Mihályné ellicitált ruháinak, ládájának és egy német rokkának az árverezési jegyzéke a múlt század eleji, nem a háztartásban előállított ruhadarabokat sorolja fel. Nincs benne például a házilag előállított vászonnemű, fehérnemű stb., ami rendes körülmények között a női stafírungban egyébként megvolt. (Valószínű ezen megosztoztak az érdekeltek

50

.) Garaj Mihályné vagyonleltára viszont a ruhaneműkön kívül az ágybélieket is felsorolja, és ő már nem ládát, hanem sublótot vihetett a házasságba

51

. A vagyonleltárak részletes elemzése meghaladja dolgozatunk terjedelmét, de a közölt bejegyzések adatai is jól mutatják, hogy a korabeli gazdaság, háztartás milyen eszközállománnyal rendelkezett, illetve az asszonyi vagyonleltárak viselettörténeti információkat tartalmaznak. A vagyoni ügyek közt több érdekes esetet találunk a nagycsaládból kiváló fiú és az apa közti helyzet rendezésére, a szülőnek az őt eltartó fiával kötött egyezségére, miután vagyonát szétosztotta a gyerekei között. A gazdák és a béresek vitáiban legtöbbször a gondatlanságból kárt okozó béres fizetségének visszatartása, a megbetegedett béres betegsége idejére járó bérének ki nem fizetése szerepel. De az is előfordult, hogy a béres a gazda fiát megverte és az apa el akarta küldeni. A tanács a gazda fiának bántalmazásáért 12 pálcára ítélte a tettest, de a megszolgált bérének kifizetésére kötelezte a gazdát

52

. Sok vitás esetben a gazda kifogását, panaszát a béres javára nem akceptálta a tanács, mert a gazda nem jelentette be a tanácsnak a felfogadását, ami kötelessége lett volna. A vitás ügyekkel kapcsolatos határozatban sok helyütt megtalálható az évi bér kimutatása is. Hoducz Tódor béres évi bére 1821-ben: „Kész pénz 20 f., Rúgott borjú 15 fi, Egy hold búza vetés 14 fi, fél fertály kukuritza 7 fi, Egy kotsi ganéj 2 f., Egy kotsi szalma 2 f., Suba 20 f., Kalap 4 f., Szűrnadrág 5 f., Szűrkankó 5 f., Két pár csizma 10 fi, Egy pár fehér ruha 5 f., fél véka kendermag vetés 2 f., Summa 111 forint. "

э3

Jóri Sára szolgálónak Szent Györgytől az év végéig kiadandó bére: „Rokolya 7 rőf per 45 xr 5 f. 15 krajcár, Egy pár fehér ruha 8 rőf per 30 xr 4.- f., Kék kötény XA rőf per 36 xr 1 f. 21 xr, Egy keszkenő 1 f. 30 xr, Egy pár ujj csizma 4 f., Ködmöny 7 f., Konyha kötény 1 f 30 xr, 24 f. 36 xr." (összesen) 54

. 49. Orosháza tü.jkv. 122/1821. jkv. sz. 50. Orosháza tü. jkv. 132/1821. jkv. sz. 51. Orosháza tü.jkv. 15/1823. jkv. sz. 52. Orosháza tü. jkv. 129/1822. jkv. sz. 53. Orosháza tü. jkv. 214/1821. jkv. sz. 54. Orosháza tü.jkv. 29/1822. jkv. sz. 151