Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)
Jároli József: Történeti néprajzi adatok az 1848 előtti Orosházáról
A férj vagyonából nem részesülő újraházasodott özvegy keresetét elutasítja a tanács, mivel néhai Kis Csizmadia István özvegye, ifj. Bors István felesége a Csizmadia házhoz hozományt nem vitt, férje vagyona pedig a gyerekeit illeti 43 . Több ügyben előfordult, hogy az özvegy a házasságba bevitt, saját apai jussát, vagy a házasságkötéskor szüleitől kapott hozomány értékét pénzben, vagy természetben kéri vissza. Vági János özvegye például 1821-ben adósságlevelet kér sógorától arról az 550 forintról, amit saját apai jussából vitt be a házasságba, és férje betegségére a magáéból 55 forintot költött. A tanácsi határozat szerint a hozomány összege semmiképpen sem illeti meg a Vági famíliát, adósságlevél kiadását rendeli el az özvegynek, a keresett összeg erejéig 44 . Özv. Szász Péterné fia ellen nyújtott be panaszt, aki szövőszékét, fazekasát, asztalát, egy padját és „egyes hátas karszékét" nem akarja átadni. Végül az anya a szövőszéket átadta a fiának, a többi ingóságot megtartja magának 45 . Az elhalt feleség által a házasságba bevitt javakat a gyerekek egyenlő arányban öröklik. Molnár János két leánytestvérét panaszolta be, hogy „az ez előtt két héttel Testamentom tétel nélkül meg-halt Köz Annyoknak ágybéli ruháit és öltözőit" a tudta nélkül elvitték és megosztoztak rajta. Ez esetben azonban az ingóságok egyenlő arányban illetik a testvéreket, a tanács ezért elrendelte azok visszavitelét és két esküdt által három részre osztását, amiből mindenki megkapja a magáét 46 . A vizsgált időszakban egy esetben találkoztunk olyan üggyel, amikor az özvegy, Szilasi Horváth Györgyné férje és gyermeke halála után kéri a móringot (60 ft.) neki kifizetni. (A férfi halála után megfelelő feltételek esetén az özvegynek járó pénz, ingóság, vagy ingatlan, a túlélő házastársat akarta vagyoni előnyben részesíteni 47 .) Az elhalt szülő vagyonát részletes jegyzékbe foglalták a falu árvagyámja számára, hogy a kiskorú örökösöknek később átadható legyen, vagy az ingóságokat elárverezték és a befolyt összeget gyümölcsöztették, amíg a jogos tulajdonosa nagykorú nem lett. Dolgozatunk Függelékében négy vagyonleltárt közlünk, amelyeket bejegyeztek a protocollumba. (Van olyan eset is, amikor a vagyonleltár külön irat, tételeit nem másolták bele a jegyzőkönyvbe.) Ezek közül a legrészletesebb néhai Salamon Mihály vagyonának becsű jegyzéke 48 . Tételes felsorolását találjuk a ház valamennyi helyiségében található és a családfő szerzeményi vagyonát képező ingóságoknak. Két tagban levő szőlője is volt, ami felett szintén 43. Orosháza tü.jkv. 219/1821. jkv. sz. 44. Orosháza tü.jkv. 206/1821. jkv. sz. 45. Orosháza tü. jkv. 78/1823. jkv. sz. 46. Orosháza tü. jkv. 73/1823. jkv. sz. 47. Orosháza tü.jkv. 98/1822. jkv. sz., Tárkány Szűcs 1981. 363 48. Orosháza tü.jkv. 61/1823. jkv. sz. 150
