Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)
Jároli József: Történeti néprajzi adatok az 1848 előtti Orosházáról
fogata, vonó jószága volt a szükséges utazásokhoz, az elöljárók a községházán étkeztek, akik ellátásáról gondoskodott a gazdaasszony. A község több szomszédos határbéli területen, így többek közt Szénáson, Csákón bérelt földterületeket. 6 Az ezzel kapcsolatos egyezkedés, a szerződések megkötése a birtokos képviselőivel a községi vezetők feladata volt. (Az ún. árendális szerződések községnél maradó példányai nagy számban megmaradtak az orosházi községi iratokban 7 . Feldolgozásuk, történeti néprajzi vizsgálatuk a jövő kutatásának feladata.) Az árendált földek használatával kapcsolatos intézkedések is az elöljárók jogkörébe estek. A bérelt pusztákat, így a szénásit is kétféleképpen hasznosították. Nagyobb része legelőként szolgált, kisebb részén földművelést folytattak, például az elöljárók kukoricaföldeket osztottak ki a lakosok között 1822-ben 8 . Ugyanebben az évben a községi vezetők a gyenge kukoricatermés miatt kénytelenek voltak elrendelni, hogy a kukorica „közönséges szedéséig" még a saját földjéről is csak a csősz jelenlétében szedhet a tulajdonos, az elszaporodó lopások miatt 9 . Ez utóbbi rendelkezés azt feltételezi, hogy a termést közösen meghatározott időben törték le. A kukorica mellett búzavetések is voltak a szénási pusztán, amit Bors János 1823. október 25-én előadott panasza bizonyít. Tőle ugyanis a Szénáson árendált földjéről 4 kereszt búzát elvitt valaki. A tanács elutasította a keresetét, mivel a tilalom ellenére, a föld árendájának befizetése előtt vitte haza a termést és elnyomtatta. így az sem igazolható, hogy valaki meglopta volna a bejelentőt 10 . A községi elöljáróság gazdasági szervező szerepe az árendált földek használatának szabályozása mellett az állattartás, a legelők felosztása, a fűbér megállapítása ügyeiben is érvényesült. A protocollum bejegyzései alapján látható, hogy a község külső legelőin három ún. baromgazdaság járatta jószágait. Az ún. Alsó Gazdaság a bérelt Kis-Csákó pusztát, a Felső Gazdaság az ugyancsak bérelt Szénási pusztát használta 11 . A Középső Gazdaság Csorvás és Orosháza között, a protocollum adatai alapján pontosan nem lokalizálható területet élte 12 . A baromgazdaságok az állattartó gazdák társulásai voltak, közösen fogadták fel a pásztorokat, gondoskodtak a legelő rendjéről, tisztségviselőik szedték be a fűbért a legelőre kihajtott állatok után, viselték a csikós, vagy a gulyás által okozott kárt, ha 6. Mády 1965. 11., 8. Szénást az 1810-es évektől a Károlyi, a Csákói pusztát pedig 1760-ban a Harruckern családtól vette haszonbérbe a község. 7. BML Orosháza nagyközség ir. V. 329. A. e. 2. doboz, 8. doss. 8. Orosháza tü.jkv. 49/1822. jkv. sz. 9. Orosháza tü.jkv. 86/1822. jkv. sz. 10. Orosháza tü.jkv. 97/1823. jkv. sz. 11. Orosháza tü. jkv. 143/1821. jkv. sz. 12. Orosháza tü.jkv. 209/1821. jkv. sz. 144
