Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)
Jároli József: Történeti néprajzi adatok az 1848 előtti Orosházáról
a polgári, civilis perekben. A mai értelemben kihágásnak, szabálysértésnek minősülő ügyeket kivéve a vármegye, ha a földesúrnak pallosjoga volt, az uraság, ítélkezett a büntető ügyekben (criminalis perek). A község elöljárói, nevezetesen a tanács, közhitelességgel összefüggő feladatot is ellátott. Közjegyzői szervezet híján a tanács elé terjesztették a közrendű lakosok a már megkötött jogügyleteiket (adás-vétel, adósságlevél kiadása, megegyezés családtagok vagy peres felek között), a testület tudomásul véve azt jóváhagyta, elrendelte bevezetését a községi protocoUumba. (A vizsgált korszakban már nem az írásba foglalt, vagy szóban született megegyezés teljes szövegét, csak kivonatos ismertetését jegyezték be a protocoUumba.) Az elöljáróság tagja volt az ún. árvák tutora, vagyis gyámja, aki a szülő nélkül maradt kiskorúak vagyoni ügyeit, azok kezeltetését, gyümölcsöztetését végezte. Munkájával függ össze, hogy több esetben az elhalt szülő részletes vagyonleltára is belekerült a protocoUumba, vagy azért, hogy a vagyont kezelő családtag később el tudjon számolni vele, vagy mindent elárvereztek és a befolyt összegből levonva az elhunyt tartozásait, a megmaradt pénzt kamatoztatták az árvák javára. A falusi igazgatás történeti vizsgálata most nem tartozván tárgyunkhoz, így néhány, a mindennapokra utaló adattal tudunk csak szolgálni a tárgykörben. A bírót, a községi elöljáróságot és a helység cselédeit általában október utolsó, illetve november első napjaiban választották. A protocollum ügyszámozása is újrakezdődik 1824-től az új bíró és elöljáróság választása után, tehát nem a január l-jével kezdődő polgári évet vették figyelembe az időszámításnál. A tisztújítást követte a helység cselédeinek felfogadása, ugyancsak október végén, november elején. 1820-ban „A helység szolgalatjára meg kívántató Béreseknek, Kotsisoknak, Gazdaasszonynak megfogadása munkába vétetvén", a felfogadott két béres évi bérét így állapították meg: „30 f(orin)t pénz, 7 köböl búza, 2 véka kása; egy köböl búza, egy köböl árpa, 2 véka kendermag vetés, 10 font só, egy pár ujj, egy pár fejelés csizma, egy szűr nadrág, két darab marha teleltetés" 5 . Négy kocsist fogadtak, akik közül hárman kapták fejenként az alábbi juttatást egész évre: „60 ft, 10 köböl búza, 4 köböl árpa, 1 véka kása, 1 posztó nadrág, 2 pár ujj tsizma, egy hosszú szűr, 2 darab marha teleltetés, egy szekér szalma." A negyedik kocsis bérét pedig az alábbiak szerint szabták meg: „42 ft, 8 köböl búza, 2 köböl árpa, 1 véka kása, 1 hosszú szűr, 2 pár ujj tsizma, 1 posztó nadrág, 2 darab marha teleltetés, 1 véka kendermag vetés, egy kotsi ganéj." „Gazdaasszonynak Özvegy Harsányi Pálné megtartatván a tavalyi bére szerint, melynek következésében kap: kész pénzül 100 forintokat, két köböl lisztet, két pár ujj, két pár fejelés csizmát, egy kötényt, egy keszkenőt és egy szekér szalmát, egyszersmind köteleztetik ezen bérből maga mellett állandóul egy szolgálót tartani." A községnek több 5. Orosháza tü.jkv. 8/1820. jkv. sz. 143
