Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Hajdú Mihály: A családnevek és a foglalkozások összefüggései Orosházán 1931-ben

orosháziak a földterület aprózódása révén nem váltak agrárproletárokká, hanem kézművesség tanulásával próbálták megteremteni egzisztenciájukat. Azt nem lehet eldönteni, hogy mely családnevűekhez települtek később azonos nevűek, de azt az eddigi kutatások alapján szinte biztosan meg tudjuk mondani, hogy melyek azok a családok, amelyeknek nevei már az első összeírásokban előfordultak, s a környéken a névtan törvényszerűségei alapján nem élhettek ilyenek. (Ugyanis egy-egy településnév csak akkor szerepelhet családnévként egy község nevei között, ha ismerik azt a települést a névadók.) Az északnyugatdunántúli települések neveit viselők mindenképp csak régi orosháziak lehetnek, s így az ő számadataikat összevonva már nagyobb bázisra támaszkodóan általánosíthatjuk megfigyeléseinket. Az általam kiválasztott nevek a már említett Szemenyein kívül a következők: Csepregi, Győri, Győri Dani, Kabódi, Lődi, Lövei, Páli, Rajki, Rajki Tóth, Sitkei, Szendi Horváth, Vági és Zsedényi. Összesen tehát 14 névhez tartozó 378 család. Természetesen itt sem számoltam a csupán háztartásbeli és foglalkozás megjelölés nélküli családokat. A 378 családfő foglalkozási számai és arányszámai együttesen a következők. F: 234 63,5% I: 82 21,8% É: - - K: 20 5,3% T: 4 1,1% M: 24 6,3% A: 9 2,4% E: 5 1,3% Vessük össze ezeket a számokat illetőleg arányszámokat a teljes település hasonló csoportjainak az arányszámaival! Azt természetesnek tarthatjuk, hogy jóval nagyobb közöttük a földművesek aránya (több mint másfélszerese a teljes lakosságénak). Értelmiségi itt egy sincs, s kevesebb a tisztviselő meg az alkalmazott is. Meglepő viszont, hogy az iparosok majdnem ugyanolyan arányban szerepelnek. Kevesebb a kereskedő, de leginkább figyelemre méltó, hogy a napszámosok, mezőgazdasági és gyári munkások aránya a felét sem éri el az összlakosságénak. Végeredményben tehát megállapíthatjuk, hogy az őslakosság igyekezett földjét megtartani vagy bérlőként, felesként dolgozni, s ha ez nem sikerült, ipart tanult, de csak nagyon kevés deklasszálódott, vagyis nem belőlük kerül ki Orosháza agrárproletáriátusa. Tulajdonképpen itt abba is lehetne hagyni a vizsgálódást, de annyi érdekeset rejtenek magukban a nevek és számok, hogy kénytelen vagyok folytatni. Amennyiben sikerült bebizonyítanom fönti állításom, akkor annak a megfordító ttja is igaz: amely családnévállomány foglalkozási megoszlása az általánostól a biztosan őslakosok felé mutat közelebbi állapotot, annak a családnévnek a viselői között több az ősi orosházi, mint azok esetében, ahol az ettől való eltérés a nagyobb. Nézzük meg ebből a szempontból is a már fölsorolt leggyakoribb családneveinket! 138