Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Hévvízi Sándor: Orosházi helynevek az újratelepülés utáni első évtizedekben

A CSÁRDÁKRÓL A külterületi elnevezések közül egyedül még a csárdákról ejtsünk néhány szót, melyek közül háromnak a neve már a kezdeti évtizedekben is közismertté vált. Nem véletlenül, hiszen a korabeli utazási viszonyokat ismerve szerepük, feladatuk nélkülözhetetlen volt. A Monori-csárdát már említettük, amikor az országutakról tárgyaltuk. Legelső, általunk ismert elnevezésével az I. katonai térkép szelvényén találkozhatunk. 1766-85: Monor w: h: (T. 1). Megyénk egyik legjelentősebb csárdája volt, hiszen itt a következő utak futottak össze (melyeket fentebb már taglaltunk): Békési út, Gyomai út, Gyulai út (amely egy rövid szakaszon megegyezett a régi Csabai úttal), Göbölyhajtó út (Arad-Szentes között) és hát az Orosházára vezető út. Ennek a csárdának az épülete még napjainkban is áll. A másik jelentős csárda a mai Orosháza határában a Szentetomyai-csárda volt. 1766-85: Szent Tornya Czarto w: h: (T. 1). A Pesti út mellett állott, amely azon a szakaszon megegyezett a Göbölyhajtó úttal. Későbbi tulajdonosairól Rosty-csárdának majd Eötvös-csárdának nevezték. (H. 1843. júl. 8/3 illetve Pesty). Volt még egy olyan csárda az orosházi határban, amely a XVIII-XIX. század fordulóján épülhetett, ez pedig a Lebuki-csárda vagy egyszerűen csak Lebuki. 1821: Le Büki (H. 1821. jún. 11/8). Ez a csárda a Szentesi út mellett északra állott Békés Vármegye és Csongrád Vármegye határán. Dolgozatunk elsődlegesen a külterületi elnevezésekkel foglalkozik. A belterületi nevekről csak néhány szót ejtünk, két okból is. Egyrészt a belterületi földrajzi nevek (utcák, épületek, falurészek stb. nevei) általában későbben, a XIX. század elején, első felében bukkannak fel a forrásokban. Másrészt erről a témáról Szabó Ferenc már írt egy részletes tanulmányt „Adatok az orosházi utcák és utcanevek történetéhez" rímmel. (SzKMÉvk. 1961-62., Orosháza, 1963., 124-148). E tanulmányt szem előtt tartva és részben ehhez kapcsolódva most csak néhány olyan épületről közlünk leírást, amelyek már a XIX. század legelején is, a templomon kívül, közismertek voltak. Ezen épületek a gróf Károlyi-uradalom orosházi „jószágai"-hoz tartoztak, egy része a belterületen, más része a községen kívül állott. Az idevágó, 1809-ben készült inventátioból (leltárból) csak a számunkrajelen pillanatban fontosabb részeket közöljük. Maga a jegyzék a Károlyilevéltárban található meg, jelzete: P. 392. 164. fiók, Lad. 125. „Az orosházi jószágok inventátiója ... Ser és Pálinka házak különösen nintsenek. Egyébb hasznos épületek ezek: 1 Nagy Vendégfogadó 1 bolttal és 1 Mészárszékkel együtt, 1 kissebb Vendégfogadó, 1 Présház a' Pálinka fözö hellyel együtt. 1 Tégla mester ház a Helységen 110