Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Gulyás Mihály: Előszó

nekelőtt azért, hogy a jeles jubileum szellemében és alkalmából tovább bővítette, mélyítette mindazt, amit elődeink és a magunk múltjáról, hagyományairól tudnunk, ismernünk kell. A kutatás szerves fejlődése jegyében született dolgozatok egyik része új szempontok alapján és részletesebben világítja meg a város és környéke XVIII. századi históriájának, majd polgári kori történetének a monográfiában ki nem fejthető kérdéseit. A tanulmányok másik csoportja a város életében meghatározó szerepet betöltő evangélikus egyházközség múltjának alapkérdéseiről, a gyülekezet jeles személyiségeiről, magas szintű népoktatási törekvéseiről ad képet. Ezekről a fontos témakörökről a monográfia az állampárti diktatúra idején csak részben emlékezhetett meg. Az irodalomtörténet és a művelődéstörténet, a helyi sporthistória eddig érdemben fel nem tárt vagy még soha nem tárgyalt kérdéseivel szintén alapos dolgozatok foglalkoznak. Az orosházi és környéki tanyavilággal kapcsolatos tanulmányok, közlemények egyfelől hiányt pótolnak, másfelől az eddigi kutatásokat egészítik ki. Az erőszakos tanyafelszámolás előtti viszonyokat kötelességünk megismertetni az utókorral, hiszen az orosházi agrárkultúra első fénykoráról emlékezünk meg. A társadalom és a művelődés tárgykörében írt munkák jól bizonyítják Orosháza mezővárosi fejlettségét. A tanulságokra érdemes figyelnünk. Különösen arra, hogy az áldozatkészséget és a felkészültséget a mozgékonysággal egyesíteni képes személyiségek kezdeményező szerepe milyen jelentős lehet. A kötet vonzását, forrásértékét, szemléletességét jól válogatott fénykép- és térképanyag erősíti, felvillantva a jubileumi év eseményeit is. Ez a könyv „testvérkötete" minden korábbi orosházi fontosabb kiadványnak, szerves folytatása a helyi múzeum évkönyveinek és a monográfiának, továbbá a megyei múzeumi sorozatban napvilágot látott orosházi témájú köteteknek, a Békési Életben publikált számos dolgozatnak. Legközelebbi testvére Elek László Székács Józsefről írt monográfiája, valamint Koszorús Oszkár kötete: Orosháza jelesei I. (A XIX. század végéig). Mindkét mű a jubileum tiszteletére, az évforduló esztendejében került az olvasók kezébe. A város önkormányzatának a megyei múzeumi szervezettel, annak részeként az orosházi múzeummal közösen megvalósított kiadványa két közelgő évfordulóhoz is kapcsolódik: Az 1920-as évekig visszanyúló orosházi múzeumi törekvések után ötven éve lesz 1995-ben múzeumunk önálló intézménnyé alakulásának, s 1995 december végén félszázada lesz annak, hogy Orosháza városi jogállást kapott, egyben az addig önálló Szentetornyával egyesült. A gyűjtőterületében és funkcióiban azóta jócskán kibővült múzeum — első helyen a jubileum évében díszpolgárunkká avatott Nagy Gyula érdeméből - országosan ismert és elismert tudományos és művelődési műhellyé fejlődött. A városi cím és jogállás 1946-ban mindössze három, ma pedig tizenhárom Békés megyei település büszkesége. A városi címet valóságos városi színvonallal, gazdasági, kommunális és művelő10