Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Hévvízi Sándor: Orosházi helynevek az újratelepülés utáni első évtizedekben

észak felé jobban hajolván mutattak Szőllős és Orosháza közt hetedik hármas határt egyik nap nyugotrúl Orosházát, másik nap keletrűl Földvárt, harmadik délrűl Szólló'st kűlőmbőztetik. Továbbá Orosháza és Földvár közt lévő határokra indulván ugyan Észak felé mutattak első határnak egy kisded hátat az hajdani Orosházárúl Aradra vivő út partyán. Onnan ugyan Észak felé egyenessen jutván második határra egy régi alatsony föld hányásra. Ugyan mégis egyenessen tartván mutattak harmadik határt hasonló alatson régi föld hányást. Továbbis egyenessen menvén mutattatott negyedik határ egy alatsony ki tettző régi föld hányás nagy szék farkában. Onnan mégis észak felé hajolván mutattak tsak valamennyire ki tettző régi föld hányást ötödik határnak. Továbbis ugyan észak felé egyenessen hatodik hasonló kevéssé ki tettző régi föld hányást mutattak, mégis egyenessen hetedik kisded alatsony kerekdél régi föld hányást, Azon túlis egyenessen tartván nyolczadik hasonló laponyag régi föld hányást, mellyrűl egy kevéssé hajolván nap nyugott felé kilenczedik hasonló laponyag régi kevéssé ki tettző föld hányást mutattak. Azon túl ismét egy kevéssé észak felé nézvén tizedik kisded kevéssé ki tettző régi föld hányást érvén, továbbis egyenessen menvén tizen egyedik kisdeden láttzató régi föld hányást attúl mégis egyenessen egy régi jobban ki tettző tizen kettődik föld hányást, a' mellytűl egyenessen Csabárúl Orosháza felé és Vásárhelyre vivő utat mutatták utolsó határnak az hol Földvár Orosházával végeződik. " (Kit. P. 418/2/E/4). Bár itt nem közöltük, de a Károlyi - levéltárban megtalálható oklevélből az is kiderül, hogy a határok megállapításához olyan tanúkat hallgattak meg, akik az adott területet, területeket nagyon jól ismerték. Ezek pedig nem mások voltak, mint azok a pásztorok, gulyások, akik már azelőtt is évekig, évtizedekig (egyesek 30-33 éve!) ott legeltettek az orosházi határban és környékén. Mindezek ismeretében, sőt éppen ezért, meg kell állapítanunk, hogy bizony a határleírásban szereplő helynévanyag meglehetősen csekély, s alig-alig ad számunkra is fogódzót. Mert végül is mit tudunk ebből a nyugatról kelet felé haladó leírásból kiolvasni? 1. Először is azt, hogy Kutas (a mai Székkutas) és Orosháza között tulajdonképpen abban az időben csak két határhalom volt. Az egyik a Szeglet-határ, amely Kutast, Újvárost, Szentetornyát és Orosházát választotta el egymástól, a másik pedig az a halom, amelyet Makra temetője-пек neveztek. Ez a Makra temetője nevű halom a Vásárhelyre vivő út mellett állott. 2. Fecskés és Orosháza között több vízállásos területet (tavat?) is feljegyeztek, amelyek a mellettük lévő földhányásokkal együtt egyben a határpontokat is jelölték. Ezek pedig a következők: Szék, Száraz-vízálló-szék, Vízálló-kerekded-szék. És bár a témával hosszabb ideje foglalkozó kutatóknak sejtéseik ugyan vannak, hogy ezek az elnevezések az adott határ mely részére vonatkozhatnak, egyértelműen mégsem jelenthetjük ki, hogy az 1745-ös vízállásos hely megjelölések erre 102