Sz. Kürti Katalin: Munkácsy-ereklyék és dokumentumok a békéscsabai múzeumban (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 18. Békéscsaba, 1994)

Az már nem kizárt, hogy 1874 őszén Ő fényképezte le Reök bácsi kismegyeri birtokán a beöltöztetett béreseket, cselédeket a készülő Falu bősé-hez. Ekkor már egyszerűbb volt fotózni száraz eljárással, és pénze is volt készüléket vásárolni. Valószínű azonban, hogy inkább kifizette egy békéscsabai vagy gyulai fényképésznek a munkát, mert később is de Suse márki és Wrede herceg, amatőr fotósok dolgoztak számára. Fényképezőgépe és vetítőgépe volt, ez kiderül pénztárnaplójából és W. Ilges könyvéből. Képei nagy változata vetítőgép segítségével valósult meg. Módszeréről ezt írta Bartha Attila: „Feltétlezhető célját, az egész kép szerkezetének előrevetítését, az elképzelés kipróbálását, a jelenet hatásosságának tisztázását - még a festés megkezdése előtt -Munkácsy a fotográfia segítségével olyan eredményességgel végezte el, hogy a fotó, a praktikus eredményen túl, egy jó rendezői munka egyértelmű bizonyítékává vált." A Békéscsabán lévő hagytékban a 80-as, 90-es évekből származó felvételek nagyméretűek, többnyire szürke vagy barna tónusúak. 30 X 40 cm-esek azok az Adolph Braun által készített fényképmásolatok, amelyeket óriás-képei bemutatóján, kiállításán árusítottak. Ezek pazar kivitelűek, arany feliratúak, paszpartuzottak [Fényképek V.7.] Kevés emlék maradt düsseldorfi tartózkodása idejéből: csak egy rajzos meghívó műtermébe, a Siralomház sikere után [Ereklye 1.8] és egy fénykép, amely művészestélyen ábrázolja a fiatal festőt, a Velencei mór jelmezében. [Fényképek 1.1.] mellette ül „Desdemona". Ennek a Vasárnapi Újságban megjelent variációján áll a nőalak, s ebből kiderül, milyen magas volt Munkácsy. Ez az egyetlen fénykép, ahol a partnerével áll. Később felesége, Cecilé ügyelt arra, hogy mindig ülve fotóztassa férjét kettős portéikon. Egy 1896. évi, Koller utódai által készített fényképen derül igazán ki [Fényképek 1.39.], milyen alacsony és testes volt Cecilé Papier. Első közös fényképük Pesten, Borsos József műtermében [Fényképek I.4.] készült. Ekkor Pesten, Békéscsabán és Kalocsán tartózkodtak, itt Haynald Lajos érsek vendégeként. Ekkor pecsételődött meg az a barátság, amely az 1871 évi düsseldorfi ismeretséggel kezdődött, kalocsai, illetve colpachi nyaralásokkal (Liszt Ferenc jelenlétében) folytatódott. Ez a barátság is hozzájárult a Krisztus-képek és Munkácsy portréfestészetének remeke: az 1884. évi Haynald-arckép születéséhez. [Haynald fényképe a Fényképek 1.10. tételnél]. Adolph Braun több pózban megörökítette a fiatal, magas festőt, Párizs egyik ünnepelt művészét és társasági emberét. Rubens jelmezében és „civilben", a kor legdivatosabb ruháiban is lefotózta s több német, francia divatlap társasági rovata közelte ezeket a fényképeket [Fényképek 1.6, 8—9., 11.]. Párizsban Dagron, Mulnier, Ad. Quidde, Mielczkowski, E. Fiorelli, 22