Sz. Kürti Katalin: Munkácsy-ereklyék és dokumentumok a békéscsabai múzeumban (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 18. Békéscsaba, 1994)

borpályázatot ugyan már 1904-ben meghirdették, de nehezen gyűlt össze a pénz. Teles Ede szobrának elhelyezése megnyugtatta a közvéleményt és Munkácsy rokonságát. Avatóbeszédet Prohászka Ottokár püspök mondott, megjelent József főherceg és kísérete is. A nagy temetésről, illetve az 1911. évi ünnepi szertartásról kb. 60 fényképet és iratot, nyomtatványt őriz a békéscsabai múzeum. Munkácsy né még jelen volt a szoboravatáson 1911-ben, majd 1915-ben meghalt. Végakaratának megfelelően - ha késve is - Békéscsabára kerültek Munkácsy ereklyéi, amelyek közt nagyszámú tárgyi anyag volt. Személyes használati eszközei szép számmal szerepelnek a múzeum Munkácsy Termében. Itt látható festőállványa és palettája, s néprajzi gyűjteményének egy része. Raktárban őrzik, ill. az 1994 évi jubiláris kiállításon bemutatták néprajzi gyűjteményének legjavát: azokat a népviseleteket, néprajzi tárgyakat, amelyek a magyar népéletből vett zsánerképein megjelentek. A Munkácsy-kultusz jelei a még életében kapott oklevelek, koszorúk, emlékiratok, s az a több száz koszorúszalag, amelyet a temetésre vittek a magyar közélet, művészeti élet képviselői, a magyar városok (így Békéscsaba) és francia tisztelői, barátai. A hagyaték értékes darabjai a bizonyítványok, okiratok, leltárak. Különösen az utóbbiak reprezentálják Munkácsy életvitelét, gazdagságát, illetve igényességét. A pénztárnapló legtermékenyebb időszakának anyagi ügyeibe enged betekintést. Havonta vezette kiadásait, bevételeit, évente összesítette francia nyelvű, kézzel írott soraival. [Dokumentumok 1.4.] Megtudjuk, hogy 1878-ben 25 000, 1880-ban 100000, 1881-ben 220000 frankot utalt át számára Kari Sedelmeyer a Claude Lafontaine bankba. (Ez utóbbi a Krisztus Pilátus előtt ára és a belépőjegyekből való részesedés volt.) 1882-ben 295 750 frank volt a teljes bevétele, 1883-ban 98 500, 1884-ben 125 000 (Golgota és a budapesti bemutató jegyeiből 20000 frank). 1885-ben 141 000 frankban részesült, ebből 40000 volt a Kálvária részlet ára. 1886-ban a Mozart halálá-ért és tanulmányokért 100 000-et, a Kálvária másik redukciójáért 40000 frankot kapott. Megtudjuk pl., hogy 30000-et kért a Siralomház redukcióért, 20 000-et a Baba látogatói-ért, 3-6000-et tájképeiért, 15-15 000-et a Krisztusfej és Pilátus tanulmányért, 25 000-et a Falu hőse redukcióért, 25 000et a Két család-ért, 2 3 000-et a Müterembelső-érX, 10 000-et ennek kisebb változatáért. Ehhez képest ő 700 frankot fizetett Rippl-Rónainak! 1884-ben 21 000 frankot kapott a Haynald portréért. 1887-ben 1473 888 frankkal zárta a bevételi listát. Kiadásai között gyakran szerepel a festék, a festőállvány (ez pl. 280 fr.), s évi több ezer frankos számla antikváriusoknak, műkereskedőknek bútorért, lámpákért, drapériákért, szobrokért, műtárgyakért, amelyek nemcsak berende19