Czeglédy Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 17. Békéscsaba, 1994)

bárminemű következtetést vonjunk le belőle festőtehetségének korai megnyilvánulására, csupán gyermekkorának egy kedves emlékét idézi fel véle. „Nem is emlékszem, hogy ebben az időben a festészet vagy a rajzolás vonzott volna. Azt tudom, hogy sokat firkáltam össze-vissza, anélkül, hogy valakinek a figyelmét felkeltettem volna rajzaimmal. Mikor valamelyik napon egyik leánypajtásomnál felfedeztem a vízfestéket, nagyon szerettem volna hasonlóra szert tenni, és folyton könyörögtem a néninek, hogy vegyen nekem is egy doboz vízfestéket. Milyen nagy volt az örömöm, mikor a drága holmit megkaptam, ecsetekkel és egy lemásolni való kis képeskönyvvel együtt! Ettől a pillanattól kezdve nem maradt talpalatnyi hely a házban, mit össze ne festettem volna. Nem elégedtem meg azzal, hogy iskolai füzeteimet telepingáltam! Az eredmény az volt, hogy elvették tőlem a festéket - szerencsére csak rövid időre." Mialatt Miska gondtalanul tölti délutánjait Steiner néninél, Reök neve gyakran szerepel a hivatalos iratokban. Még Miska megérkezése előtt műkedvelő társaságot szervezett a szarvasi evangélikus gimnázium és főiskola támogatására. Az első híreket a Magyar Hírlapban - a kor egyik magyar nyelvű újságjában - olvashatjuk: május elsején Gál „Szerelem és champagnei" című „mulatságos vígjátékát" adták elő. „Ha az előadást nem tekintjük szigorú műbírói szemüvegen keresztül, s ha a színhelyről távozó közönség megelégedését tanúsító arckifejezései után indulunk, az egészet a műkedvelők játékainak sikerültebbjei közé számíthatjuk" - írja a tudósító, akinek ,,-r" betűje mögött alighanem Reök Istvánt sejthetjük. A megyefőnöktől azonban megfeledkeztek engedélyt kérni, mert Bonyhády május 8-án utasítja a csabai főszolgabírót, engedélyeztessék nála az előadandó darabokat. Polner ugyan nem tudja a tervezett darabok címét közölni, mert Reök távol van, de közli a szereplő személyek nevét: Reök István ügyvéd, igazgató és 16 „játszó személyek." Mindjárt az elején Lehoczky Viktor, Polner helyettes szolgabírója, Szeberényi Lajos tanító, aztán járásbírósági és városi tisztviselők (Sztraka György, - Reök házigazdájának fia, - Popovics János, Vilim János és Kállay Alajos), földbirtokosok és haszonbérlők felnőtt gyermekei (Bartóky József, Fejér Sándor, Simay Gusztáv) s három nőszereplő: Omaszta Teréz, Vidovszky Matild és Jeszenszky Hermin kisasszonyok. Végül a súgó: Szeberényi Andor segédlelkész. A város fiatal értelmisége vagy földbirtokos ifjak alkották tehát Reök műkedvelő társaságát. Többségükben ismerős nevek Csaba múltjának kutatói körében, nem eggyel mi is találkozunk még tanulmányunkban. Sőt, köztük van Reök későbbi, második felesége is. Reök hazatérve május 31-én közli a megyefőnökkel az előadandó színdarabok címét is, két franciából fordított egyfelvonásost: „A fiatal keresztanya" és a „Kérek két pengőt." A szünetben és az előadás végén a férfiak vokálnégyest kívánnak előadni, így „A szerelem" című népdalt is. Az énekesek közt találjuk Reök István nevét. 29