Czeglédy Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 17. Békéscsaba, 1994)

В. Csabai földbirtokos Reök Istvánnak kéri kézbesíttetni." Ugyanitt ceruzás megjegyzés olvasható: „sürgős." Utóbbi megjegyzések azt bizonyítják, hogy Munkácsy magával akarta vinni a miniszteri engedélyt, s Pesten már nem tartózkodván Csabára kéri; nyilván búcsúzni jött le, s itt kívánta bevárni az iratot, mely október 7-én már megérkezett a vármegyéhez: 19 509 szám Békés vármegye közönségének Gyulán Lieb Mihály munkácsi illetőségű festesz vezetéknevének „Munkácsig-га (sic!) kért változtatása megengedtetvén, - felhivatik a vármegye közönsége, hogy erről folyamodó megbízottját Rök István B. -csabai földbirtokost, a mellékelt keresztlevél kézbesítése mellett értesítse, és ezen névváltoztatásnak az illető anyakönyvbe leendő feljegyzését eszközöltesse. Budán 1868 évi október hó 3-án a miniszter helyett SZLÁVY JÓZSEF államtitkár. (Az engedélyezett név tehát „i"-re végződött, de Munkácsy következetesen „y"nal használta kezdetektől fogva. A nemességet és az ezzel járó „y"-t - munkácsi Munkácsy Mihály - csak 1880. december 11-én kapta a királytól.) A csabai főszolgabíróhoz október 12-én küldik tovább a határozatot, másikat Bereg vármegyébe, ahol az anyakönyvbe átvezették a névváltozást. (Eddig erre a forrásra hivatkoztak az életrajzírók). Munkácsy tehát október 13-a előtt nem kaphatta kézhez az iratot Csabán, s ezt bevárva utazhatott el, most már Düsseldorfba. A Magyarország és a Nagyvilág október 11-én ad hírt arról, hogy Munkácsy néhány nap múlva visszautazik a düsseldorfi akadémiára. Az időpont egyezik a mi feltételezésünkkel: a sürgősen kért névváltoztatási engedélyt még bevárta Csabán, s rövid időn belül távozott nagybátyjától. 1868-hoz fűződik még egy különös esemény Munkácsy életéből. Még 1866ban megismerte a törökbálinti orvos „viruló szép lányát", Rottmayer Izabellát. A lány viszonozta szerelmét, de az apa hallani sem akart Munkácsyról. Titokban leveleztek, s Munkácsy elhatározta, hogy hírnevet szerezve megtöri az apa állhatatosságát. Most 1868-ban ismét megkérte a lány kezét, de az apa kereken megtagadta. Munkácsy szökésre akarta rávenni a lányt, de a lány az utolsó pillanatban visszalépett. Munkácsy nehéz szívvel távozott az országból. Reök csak 1869 februárjában értesül - Kövy útján - az esetről, s dörgedelmes levélben feddi meg Miskát meggondolatlanságáért: „.. .csak azzal vagy hiával, hogy idő előtti kapoccsal jövődet kompromittáld. Tanulj előbb fráter s házasság162