Czeglédy Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 17. Békéscsaba, 1994)

Állapota a lehető legrosszabb. Előzőleg egyéni tragédiák is sújtották. Meghalt elsőszülött gyermeke, Ilka, aztán apját és nővérét - Munkácsy édesanyját - temeti, végül két unokatestvér és egy hű barát követi őket. Elveszett az ország, melynek építésében maga is közreműködött, elveszett a „kis kör", a baráti társa­ság, mely évtizedek óta a szellemi igény kielégítését, hazafias lelkesedést, cselek­vési lehetőséget jelentett a jövőt kereső reformnemzedék tagjainak. „Kutyául vagyunk édes Janim - írja Csabáról Erdélyinek -, magunkféle embernek irtózatos egzisztencia, innám, de nincs kivel, kiért és miért, danolnék, de nincs kivel és kinek, futnék, de nyakamban kölönc (kolonc -CL), káromkod­nék, de helyzetemben a legfelső „é"-n kezdem, s nincs meg a kellő gradáció (foko­zatosság- C. L), örökösen pedig az istennel is megunja magát az ember." Ez a keserű kifakadás egyben magyarázata is annak a tevékenységnek, melybe hamarosan Csabán kezd, keresve az utat, hogy tehessen valamit, valakiért és vala­miért. Nem véletlen, hogy a levélben a „dalaink" szót kétszer is ritkítva írja, jelez­vén, hogy más értelmet is szán neki. Meglepő, hogy a Csabán eltelt egy hónapról így számol be barátjának: „Kapál­tam, barátom, három hét óta eleget, hogy mindenem fáj bele, a hegedűt sem bírom..." Úgy látszik, valamiféle földhöz jutott, melyet egyelőre maga művel. Zsilinszky Mihály (későbbi veje és életrajzírója) és Malonyai szerint Steiner köz­benjárására Apponyi gróf bízza meg ügyészi teendők ellátásával. 1851 februárjá­ban találkozunk először nevével, amikor a grófnők megbízásából a csabai járásbí­rósághoz fordul Csaba város ellen pert indítva, mert a hatalmas összeget kitevő örökváltság fizetését a város elmulasztotta. Más forrásokból ismerjük, hogy a grófnők megnyerték a pert, a várost a váltságdíj fizetésére kötelezték. Ha Pesthez képes nagyot változott is sorsa, aligha szűkölködött anyagiakban. Az 1851/52-es adókivetés szerint két cselédet tart, személyes kereseti adója annyi, mint más ügyvédé. Legkésőbb 1852 végéig pedig 291 hold haszonbérletre tesz szert: 255 holdat Gerendáson, 36-ot Csabán bérel. Míg anyagiakban lassan rendezi helyzetét, családi élete teljesen felbomlik. 1851. október 11-én meghal második gyermeke is, a két és fél éves Gizella. Ezek­ben az időkben hagyja el felesége. Reök teljesen egyedül marad, így a néhány hónap múlva Csabára érkező Mun­kácsy már csak az „agglegény-életet" élő nagybácsit láthatja. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom