A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Szatmári Imre: Középkori templom feltárása Telekgerendás határában

Szatmári Imre ban eltörpülnek az 1468-ban, Szent András nap táján a falu ellen végrehajtott valósá­gos hadjárat mellett. Ekkor ugyanis egy éjjel a Gyuláról 40, Békésről 31, Décséről 13, Szénásról 11, Fábiánsebestyénből és Kondorosról 10-10, Veresegyházáról 9, Berény­ből 4 jobbágyból toborzott (összesen tehát majd másfél száz fős) sereggel Maróthy Má­tyus tisztjei megrohanták Kétsopront, s egész éjjel fosztogattak. A házakat feltörték, ki­rabolták, elhajtottak 3000 juhot, 400 aprójószágot és 100 méneslovat, s több jobbágyot meggyötörtek. 57 1488-ban viszont három kétsoproni jobbágy is részt vett a Földvár el­leni hasonló támadásban. 58 A XVI. századi adójegyzékek szerint 1552-ben 6, 1553-ban 8, 1556-ban 13, 1560­ban 11,5, 1563-ban és 1564-ben 14 kapu után adóztak. 59 Az 1557-1558. évi török def­ter a már az aradi szandzsákba illetve a békési náhijébe sorolt faluban 20 régi és 3 új házat említ. 60 1563-ban Karácsonyi János számításai szerint Kétsopronban 56 család la­kott, vagyis az összlakosság kb. 280 fő lehetett. 61 Csipes Antal, s az ő nyomdokain Kristó Gyula is, ezzel szemben az 1563-1564. évi portaösszeírás értékelésénél portán­ként nem 4, hanem csak 1,5 családot tételez fel. 62 Az egyes családok létszámának meg­állapítására mindegyikük által elfogadott 5 főt alkalmazva szorzóként tehát az utóbbi változat szerint Kétsopron lélekszáma ekkor mindössze 105 főre becsülhető. A XVI. század második fele lélekszámának meghatározását célzó számítások elté­rő eredményeinél több tanulsággal szolgált a különböző időben felsorolt családnevek összehasonlítása. Az 1560-as évek elején a jellemzőbb nevek Kétsopronban a Bak, De­zső, Polgár, Tiszai, Turcsin és Zsíros voltak. Érdekes módon még egy 1580. évi osztoz­kodással kapcsolatban is ugyanezek a családnevek fordulnak elő, s ez pedig azt bizo­nyítja, hogy a lakosság összetétele a török uralom ellenére sem változott. 63 Az 1567. és 1579. évi szandzsákösszeírás kimutatása, amely szerint a Kétsopronból befolyt, áta­lányösszegben kifejezett jövedelem a két időpont között 175%-os növekedést jelez, ugyancsak tanúskodhat arról, hogy ez a falu is gyorsan alkalmazkodott a hódoltsághoz, s a török uralom elején a lakosság száma nem csökkent, hanem emelkedett. 64 Az e településsel foglalkozó történetíróknak a falu elnéptelenedésének időpontját il­letően az a véleménye, hogy az legvalószínűbben a XVI. század végén, a 15 éves há­borúban következett be, de ennél későbbi időpont sem elképzelhetetlen. 65 A falu egykori templomára mindössze két adat utal. Az egyik az 1552. évi összeí­rás, amely szerint a falu papja a tridenti zsinatra utazó követek költségeinek fedezése Karácsonyi 1986. I. 203, II. 224., Veress 1938. 18-21., Kristó 1981. 62-65. - a résztvevők névsorával. Karácsonyi 1986. II. 224-225., Kristó 1981. 86. Karácsonyi 1896. II. 225. Velics­Kammerer 1890. II. 204., Karácsonyi 1896. II. 225., Kristó 1981. 132. Karácsonyi 1896. II. 225. Csipes 1976. 19., Kristó 1981. 124. Karácsonyi 1896. II. 225. Maday 1960. 248., Káldy-Nagy 1982. 205-206., Dávid 1991. 239-240, 260, 288-293. - A fentieken kívül több, ugyancsak Kétsopronra vonatkozó tizedjegyzékben (1559, 1563) és portaösszeírásban fennmaradt ada­tot közöl még Csipes Antal is. (Csipes 1976. 80, 82, 85.) Haan 1870/a. 271., Maday 1960. 248., Dávid 1991. 241. 224

Next

/
Oldalképek
Tartalom