A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Medgyesi Pál: Néhány Békés megyei avar kori és X–XI. századi lelet
Medgyesi Pál 5. Edény. Durva homokkal soványított, kézikorongon készült, kihajló peremű, jól kiégetett, szürkésbarna fazék. Vállán két bekarcolt vízszintes hullámvonalköteg, az alatt pedig két bekarcolt vonalköteg fut körbe. M: 9,6 cm, Szá.: 11 cm, Fá.: 7,4 cm. 37 (9. kép 3.) 6. Edény. Kaviccsal soványított, kézikorongon készült, kihajló peremű, jól kiégetett, szürke fazék. Peremének széle lekerekített. Az edény vállán és oldalán három durván bekarcolt hullámvonalköteg fut körbe. M: 9,7 cm, Szá.: 8,4 cm, Fá.: 5,5 cm. 38 (9. kép 4.) 7. íjmerevítő csontok. A: íj végcsont. Egyik végén a húr vájata, másik vége ívelt, irdalt. Az ívelt rész belső oldalának széle majdnem középmagasságig szintén irdalt. H: 28 cm, Sz: 1,8 cm, V: 0,3 cm. 39 (10. kép 1.) B: Az előbbi lemez párja. Méreteik azonosak. Irdalt vége letört. 40 (10. kép 5.) C: íjmarkolat borítólemeze. Két vége elkeskenyedik, irdalt. Itt a lemez vastagabb. Hosszabbik széle teljes hosszában lesarkított, és irdalt. Egyik széle sérült. H: 24,3 cm, Sz: 3,2 cm, V: 0,2 cm. 41 (10. kép 4.) D: Az előbbi lemez párja. A hosszabbik széle ennek is terjes hosszában irdalt. H: 27,5 cm, Sz: 3,2 cm, V: 0,2 cm. 42 (10. kép 2.) E: íjmarkolat keskenyebbik oldalát borító lemez. Két vége ennek is irdalt. H: 13,5 cm, Sz: 2,5 cm, V: 0,3 cm. 43 (10. kép 3.) F: Az íj másik végének borító lemeze. A párja hiányzik. A lemeznek csak a fele maradt meg. A húr vájata szögletes. H: 13,6 cm, Sz: 2,5 cm, V: 0,2 cm. 44 (10. kép 6.) 8. Kengyel. Vasból kovácsolt kengyel töredéke. Szára rombusz átmetszetű, füle kis nyakkal csatlakozik a szárhoz. Sz: 11 cm, szárának V: 0,7 cm. 45 (8. kép 5.) A leletek értékelése Az edények közül az egyik jellegzetes korai avar típusú. (9. kép 5.) Az ilyen tölcséresen kihajló nyakú edényeket Csallány Dezső a kora avar kori fémedényekkel hozta összefüggésbe. 46 Két másik edény a VIII. századi típust képviseli. (9. kép 1, 6.) Ezeket Párducz Mihály korai szarmatának határozta meg, s a Békéscsaba, Fényesi-szőlők lelőhelyen előkerült leletekként ismertette. 47 A leltárkönyvi bejegyzés szerint azonban ezek lelőhelye ismeretlen, s az egész Békéscsaba, Fényesi-szőlők néven ismert anyagból egyetlen darab került elő biztosan erről a helyről. 37 МММ ltsz.: 75.32.1. 38 МММ ltsz.: 75.33.1. 39 МММ ltsz.: 52.1785.1.4. 40 МММ ltsz.: 52.1785.1.5. 41 МММ ltsz.: 52.1785.1.1. 42 МММ ltsz.: 52.1785.1.3. 43 МММ ltsz.: 52.1785.1.2. 44 МММ ltsz.: 52.1785.1.6. 45 МММ ltsz.: 54.2714.1. 4ft Csallány Dezső: Kora-avarkori edények Magyarországon Dolg. XVI (1940) 118. 47 Párducz Mihály: A szarmatakor emlékei Magyarországon I. Arch. Hung. XXV (1941) 8. kép 1, 5. 136