A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Kertész Éva: Védettségi adatok a Dél-Tiszántúl botanikai szempontból jelentős területeiről
Kertész Éva Május közepétől a nedvesebb részeken a kakascímer (Rhinanthus rumelicus) tömegétől sárgállik a puszta. Tavasszal jelennek meg a mezei tyúktaréj (Gagea pratensis), a salátboglárka (Ficaria verna) és nyúlánksárma (Ornithogalum pyramidale). Az elszikesedés első lépcsőfokán a cickóros löszlegelő (Achilleo-Festucetum pseudovinae) asszociáció megjelenése tipikus. A löszhát két oldalán a térszín csökkenésével és a szikesedés előrehaladtával ez a jelenség figyelhető meg. A legalacsonyabb részeket a hernyópázsitos rét (Agrostio-Beckmannietum) és a sziki mézpázsitos rét (Puccinellietum limosae) foglalja el. A Száraz-ér közelében a löszgyep degradáltabb foltjaiba, legszebb képviselője a kövér aggófű (Senecio doria) díszlik. A löszpusztagyep reliktum területeket is erőteljes kulturhatás éri. így a rendszeres kaszálás, legeltetés és az ezekkel együttjáró taposás. A Battony a kistompai védett terület éppen viszonylagos nagysága és elzártsága miatt alkalmas lehet természetvédelmi problémák tisztázására, pl. kaszálás, illetve néhány bizonyítottan ebben a térségben előforduló növény visszatelepítésére (pl. tavaszi és erdélyi hérics, tátorján, konya zsálya). Szabadkígyós Makkos-hát - Mezőgyan Eperjesi-gyep A sziki erdősztyepp (Peucedano-Asteretum sedifolii) ma hazánkban az egyik legkisebb kiterjedésű területen fennmaradt növénytársulása. Érdekesség az is, hogy magyarországi előfordulásai egyetlen flórajárásra, a Crisicumra (Tiszántúl) korlátozódik. A sziki erdősztyepp-rétek sajátos, és igen gazdag fajösszetétele még igen jól tanulmányozható az országos jelentőségű Bélmegyeri Természetvédelmi Területen. A Tiszántúlon a társulás jelentősebb védett területei a Hortobágyi Nemzeti Parkban lévő Ohati és Újszentmargittai-erdő, valamint a Hencidai Csere-erdő. Az utóbbi években munkám során folyamatosan térképezem a megyében még előforduló sziki erdősztyepp-réteket. A sziki erdősztyepp-rét tisztásokat eddig Békéscsaba, Szabadkígyós, Póstelek, Gerla, Szeghalom, Körösladány, Kárászmegyer, Nagygyanté, Geszt, Zsadány, Mezőgyan térségében sikerült felkutatnom. Ezeknek nagysága, és degradáltságuk mértéke különböző. Jellegzetes karakterfajuk az őszre terebélyesre növő sziki kocsord (Peucedanum officinale), az aranyfürt (Aster lynosiris), és a lila virágú réti őszirózsa (Aster punctatus). A társulás jellegzetes, feltűnően szép védett növénye a korcs nőszirom (Iris spuria). E növények együttes jelenléte, de különösen a korcs nőszirom tömeges előfordulása tette indokolttá az alábbi két terület védetté nyilvánítását. A Szabadkígyós északi határában elterülő Makkos-háton a sziki erdősztyepp-rét kisebb-nagyobb foltjai keverednek a szikes pusztai és löszpusztai elemekkel. Május közepétől a szikes laposokban és az erdők szélén 2-300 tő korcs nőszirom (Iris spuria) virágzik. A gyepet a következő jellegzetes fajok alkotják: Peucedanum officinale, Aster punctatus, Artemisia monogyna, Poa angustifolia, Limonium gmelini, Veronica spica10
