A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Gyucha Attila: Kora vaskori leletek Sarkad határában
Kora vaskori leletek Sarkad határában nyeit figyelembevévej okait vizsgálva meggyőződhetünk arról, hogy nem valamiféle veszély hatására rejthették el a sarkadi leletekét, mint azt általában a raktárleletekkel kapcsolatban állítja a szakirodalom jelentős része. Különösen akkor válik erősen kérdésessé ez a magyarázat, ha megemlítjük, hogy sem a régészet adatai, sem egyéb források nem támasztják alá azt, hogy áz i.e. VIII. század folyamán jelentős támadás érte volna az Alföldet. Kézenfekvőbb talán átgondolni a Kossack által is felvetett lehetőséget, azaz, hogy ezeket a tárgyakat talán a temetési áldozat részeként a halottól távolabb helyezték el. 101 Erre azonban sem lelőhelyünkön; sem rhas Kárpát-medencei leletek esetében nincs bizonyítékunk. Ez talán magyarázható azzal is, hogy a raktárleletek előkerülési körülményei gyakorta tisztázatlanok vagy nagyobb területre is kiterjedő ásatásokat lelőhelyükön nem folytattak. Természetesen a temetési áldozat lehetősége mellett a tárgyak egyéb kultikus célú földbe kerülése is elképzelhető. Összefoglalásképpen elmondható, hogy a sarkadi lelet több szempontból is rendkívüli fontosságú információkat nyújt áz 1 Alföld kora vaskor eleji törtenetéről és kapcsolatairól. Békés niegye területén ennek a korszaknak különösen szegényes az émlékanyaga, hiszen az egyetlen hitelesen feltárt dobozi temetkezésen 102 és a gyomai halomsír гаЬЩ8а1а^г§ог ( ап> fejszínre került tárgyain kívül 103 csak a biharugrai >- vélhetően - két depoleletet 104 és csekély számú szórványleletet 105 ismerünk a területiölRcni , г« я эгИ \o A lószerszámok egy nagy hatású műhely (vagy műhelyek) feltételezését engedik meg a délalföldi régióban, amely az i. e. VIII. század második felében működött, szoros kapcsolatot épített ki a Késő umafriezős kultúra déli területével és a Dalj-Bosut csoporttal, de termékei eljutottak Olténiába és a Közép-Balkánra is. A dunántúli Hállstatt kultúra - talán még Késő urnamezős örökségként - az Alföldről vehette át a szíjelosztók használatát, majd módosítva formáit, maga is gyártani kezdte a tárgytípust. A sarkadi lelet zabiája is a Hállstatt kultúra zabiáinak keletkárpáti minta alapján való megformálását támasztja alá. _, A bronzedények (kb. 12-15 edény töredékei) a Stillfríed-Hostomice típusú csésze fültöredékén kívül, a Kárpát-medence és szomszédos területeinek kora vaskor eleji leletanyagában teljesen ismeretlenek, importként kerülhettek a területre. Eredetüket valószínűleg déli vagy keleti iMrtybán kell keresnünk. <" s Ö .8 A sarkadi leletek közvetlenül a korái' szkíta típusú lószerszámok megjelenése előttre, a Ha B3 periódus végére keltezhetőek, kitöltve így a Dél-AlföldÖh a keletkárpáti és aupídív Цо-Ьэдэх2 Á :.Q ^nMtezD .•Ш-'RÍ .£WH .nà is2 ítb 101 Kossack 1954. 132. 102 Gazdapusztai 1964-65. 59-64. • — 103 Márton 1905. 234-240. - A : lelet keleti kapcsolatait Gazdapusztai Gy. elemezte. (Qa^apusztai, 1967. 315-317.) j -,' ,П.Ъ?,ЫУЛУА «liYüii :.. 104 Gaüus.THorváth 1939. XII-XIX. t. isnmi 105 Gyula-Remetepusztáról két egybeöntött bronzzabla {Gallus-Horuáth 1939^. LXVI. t. â-^bi)^ Körösladányról egy urna, alakú edény (Kemenczei 1989. 60, 70, 9. ábra 1.), Békésről egy bronzlánc (Kemenczei 1988. 93, 95, 2. ábra 6.); Sarkadról a mát említett: bronz szobor {Kemenczei 1990. 30, h ábra), Békéscsabáról egy aranylemez (Kemenczei 1987. 142, 1. ábra, 143, 2. ábra.) i&mertï [il Л (g; П ß ;>КУП 83
